tag:blogger.com,1999:blog-60612728029643759342024-03-14T09:06:53.991+01:00The Wandererजर्मन डायरी
- अजित नारायण रानडे
AJIT RANADEhttp://www.blogger.com/profile/01305654279090292754noreply@blogger.comBlogger17125tag:blogger.com,1999:blog-6061272802964375934.post-84972823086339853492019-06-11T08:20:00.002+02:002019-06-11T08:21:39.422+02:00स्मृतिगंध <div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
स्मृतिगंध<br />
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://1.bp.blogspot.com/-NOQFiW2TYT8/XP9H8dGm1eI/AAAAAAAACFA/63xgcRySL5MSn_aymXx6ANYZdkfCo8WNwCLcBGAs/s1600/new.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="474" data-original-width="351" height="640" src="https://1.bp.blogspot.com/-NOQFiW2TYT8/XP9H8dGm1eI/AAAAAAAACFA/63xgcRySL5MSn_aymXx6ANYZdkfCo8WNwCLcBGAs/s640/new.png" width="472" /></a></div>
<br />
<br />
<br />
काही दिवसांपूर्वीच , जर्मनीतल्या एका छोट्या शहरातील विद्यापीठात जाण्याचा योग आला . निमित्त होतं ते आमच्या मराठी कट्टा जर्मनीच्या , एका विद्यार्थिनीला PhD मिळाल्याचं . तिनं तिचे PhD चे गाईड आणि अजून काही वर्गमित्रमैत्रिणींना एका छोट्या पार्टीसाठी बोलावलं होत . ह्या कार्यक्रमासाठी भारतातून तिचे कोणीही कुटुंबीय येऊ शकणार नसल्याने , ( Local Guardian ) म्हणून मलासुद्धा ह्या कार्यक्रमाला बोलावलं होतं . हा छोटेखानी कार्यक्रम तिच्याच कॉलेजच्या कॅंटीनमध्ये होता . त्या निमित्तानं बऱ्याच वर्षांनंतर एखाद्या कॉलजच्या कॅम्पस मध्ये जाण्याचा योग येत होता .<br />
<br />
तिथलं ते सुंदर शैक्षणिक वातावरण , शिक्षक आणि विद्यार्थी ह्यांची एकमेकांबद्दल असलेली आपुलकी आणि बोलण्यातला तितकाच सहजपणा बघून खूप छान वाटलं ... आणि नकळतपणे माझ्याही डोळ्यांसमोर अकरावी बारावीचे दिवस येऊ लागले .<br />
<br />
एम डी विद्यालयातून दहावी झाल्यानंतर , अर्जुननगरला कॉलेजला प्रवेश घेतल्यावर , आपण काही खूप वेगळ्या विश्वात आलोय असं मला कधीच वाटलं नव्हतं . ह्याच खरं कारण म्हणजे माझे वडील तिथेच पंचवीस वर्ष शिकवत असल्यामुळे अगदी प्राचार्यांपासून ते केमिस्ट्री लॅबच्या असिस्टंट पर्यंत सगळ्यांना मी ओळखत होतो .<br />
<br />
१९६३ मध्ये , महाराष्ट्र कर्नाटकाच्या सीमेवर असलेल्या अर्जुननगरच्या माळावर स्व. देवचंदजी शाह ह्यांनी ह्या महाविद्यालयाची मुहूर्तमेढ रोवली . अतिशय दूरदृष्टी असलेल्या आणि माणसांची अचूक पारख असणाऱ्या स्व. देवचंदजींनी महाराष्ट्रातील आणि कर्नाटकातील अनेक चांगल्या , होतकरू शिक्षकांना आपल्या कॉलेजमध्ये खास बोलावून घेतलं . गुमास्ते सर , कशाळीकर सर/मॅडम , पेंढारकर सर , हर्डीकर सर / मॅडम , भालेराव सर , एस जे पाटील सर , रायबागी सर , नाडकर्णी सर हे आणि अनेक असेच प्राध्यापक त्यावेळी निपाणीजवळच्या , निसर्गरम्य परिसरात वसलेल्या अर्जुननगरच्या ह्या कॉलेजमध्ये आले . निपाणी हे खरं तर ह्यातल्या कुणाचंही मूळ गाव नसलं तरी हा शिक्षकवृंद इथेच राहिला आणि निपाणीच्या , सीमाभागाच्या , सांस्कृतिक , सामाजिक आणि शैक्षणिक विश्वाशी त्यांची नाळ जोडली गेली ...ऋणानुबंध निर्माण झाले . ह्या सगळ्या गोष्टींशी मी लहानपणापासून जोडला गेलो होतो .<br />
<br />
ह्या सर्व शिक्षकांची मुलं हे म्हणजे माझे लहानपणापासूनचे सवंगडी ..... वयामध्ये जरी थोडंबहुत अंतर असलं तरी एकमेकांच्या घरी जाणं , खेळणं आणि एकमेकांचे वाढदिवस साजरे करणं हे नित्याचं होतं .<br />
ह्या सर्व शिक्षक मंडळींच्या गप्पांच्या मैफली , स्नेहभोजनं आणि दोन तीन वर्षातून एखादी एखादी ट्रीप/ , वेगवेगळ्या सामाजिक आणि संघटनात्मक चळवळीत त्यांची झोकून देण्याची वृत्ती , त्यांची विद्यार्थ्यांविषयीची तळमळ , आणि त्यांना निस्वार्थीपणे मदत करण्याची वृत्ती , एकमेकांच्या अडीअडचणीला धावून जाण्याची सवय ह्या सर्व गोष्टीं मी लहानपणापासून अनुभवत आलो होतो .<br />
<br />
ह्यातल्या बहुतेकांना , मी आधीपासूनच सर आणि मॅडम नाही तर काका आणि काकू असं म्हणत असे . त्यामुळं अकरावीत कॉलेजमध्ये आल्यावर ह्या सर्वाना , सर आणि मॅडम म्हणून संबोधण्याची सवय करणं थोडंसं मजेशीर होत .<br />
<br />
अपवाद फक्त दोन प्राध्यापक ज्यांना मी 'सर 'असं कधीच नाही म्हणू शकलो . ते म्हणजे प्रा . रायबागी आणि प्रा. भालेराव . अकरावीला प्रवेश घेतल्यानंतर दुसऱ्याच दिवशी हे दोघे मला कॉलजच्या कॅंटीनमध्ये घेऊन गेले आणि मस्त खुसखुशीत शंकरपाळी आणि तिथला स्पेशल कटिंग चहा पाजला .आणि मग थोडंफार येऊ घातलेलं नवखेपण सुद्धा कुठच्या कुठे पळून गेलं . रायबागी काकांकडे तर मी , ते निपाणीतल्या राम मंदिराच्या मागे राहायचे तेव्हांपासून नेहमीच जात असे . काका काकूंचा प्रेमळ आणि लघवी स्वभाव आणि प्रशांत , दिपू आणि निलू ह्या त्यांच्या मुलांशी असलेली माझी गट्टी ह्यामुळे लहानपणी त्यांच्या घरी तासंतास बसणं होत असे .<br />
<br />
दसऱ्याच्या दिवशी अगदी सकाळी सकाळी ..... 'नारायणराव आणि वहिनी तुम्हाला दोघांनाही लग्नाच्या वाढदिवसाच्या शुभेच्छा ' असं सांगायला रायबागी काका दरवर्षी आमच्या घरी आवर्जून यायचे . त्यावेळी आमच्या घरी आणि रायबागी काकांकडेही फोन नव्हता . मला आणि माझ्या लहान भावाला , केदारला ह्याचं फारच अप्रूप वाटायचं कारण माझ्या लहानपणी , आईवडिलांच्या वाढदिवसाला त्यांना शुभेच्छा द्यायच्या असतात किंवा त्यांचे आशीर्वाद घायचे असतात ही समज कदाचित आम्हाला नसावी .<br />
<br />
संगीत , चांगले चित्रपट आणि काव्य ह्याची त्यांना आवड होती . 'नारायणराव , राजश्री टॉकीजला शंकराभरणम हा चित्रपट आलाय आणि येत्या रविवारी आपण सगळे मिळून जातोय बघायला' हे ते माझ्या वडिलांना अगदी हक्काने सांगायचे ( क्रिकेट आणि केमिस्ट्री हे दोन विषय सोडून बाकी इतर कुठल्याही विषयात फारसा रस न घेणाऱ्या माझ्या वडिलांना , असं इथं नमूद करावं लागेल ). माझ्या आजोबांना खांदा देण्यापासून ते माझं १२ वी मधलं यश साजरं करण्यापर्यंत प्रत्येक गोष्टीत रायबागी काका पुढं असतं .<br />
<br />
खरं तर माझंच कशाला , निपाणी , अर्जुननगर आणि पंचक्रोशीतल्या सर्वच विद्यार्थ्यांसाठी ते असे निस्वार्थीपणे , निस्पृहपणे काम करत .<br />
<br />
अजूनही आठवतंय . मी अकरावीमध्ये असताना एक टूम निघाली होती आमच्या कॉलेजमध्ये ... काही विद्यार्थी म्हणायचे कशाला हवंय ते बायोलॉजी ...आपल्याला काय मेडिकल ला जायचंय का ? PCM घेऊ आणि स्कोर करू . बायोलॉजी चा काहीच उपयोग नाही .ह्या परिस्थितीत विद्यार्थ्यांशी बोलून त्यांना बायोलॉजी / जीवशास्त्र ह्या विषयाची आवड लावण्याचं काम जर कोणी केलं असेल तर ते म्हणजे रायबागी , भालेराव आणि हर्डीकर मॅडम ह्या त्रयीने . प्राणिशास्त्रामधील Earthowrm (गांडूळ) ची Digestive System कशी असते सांग असं जर कोणी झोपेंतून उठवून जरी मला विचारलं तरी आजही धडाधड सांगू शकेन कारण ते श्रेय जात ते . रायबागी काकांना . अवघड , क्लिष्ट विषय सोपा करून सांगण्याची कला साधलेले त्यांच्यासारखे शिक्षक मिळायला भाग्य लागत .<br />
<br />
<br />
बारावीनंतर शिक्षणासाठी पुण्यात आल्यानंतर रायबागी काकांचा संपर्क हळूहळू कमी होत गेला . आणि इथे जर्मनीत आल्यापासून एक संपूर्ण नवीन आयुष्य सुरु झालं . सोशल मीडियातून त्यांच्या मुलांशी अधूनमधून बोलणं होत असत .२०१६ मध्ये माझी आई गेल्यावर त्यांना भेटण्याचा योग आला होता . त्यांची श्रवणशक्ती खूपच कमी झालीये आणि हालचाल मंदावलीये हे जाणवत होत . पण त्याही परिस्थितीत त्यांनी खांदयावर प्रेमाने ठेवलेला हात , whatsaap वर येत असलेल्या RIP आणि Condolences त्या ढीगभर मेसेजेसपेक्षा हजारो पटींनी जास्ती आधार देऊन गेला . माझ्या वडिलांची आणि त्यांची मैत्री जवळजवळ पन्नास वर्षांची . त्यामुळे २०१८ मध्ये माझे वडील) गेले हे त्यांना बरेच दिवस सांगितलंच नव्हतं . उमेदीच्या काळात धडाडीने वाघासारखं काम करणारी माणसं सुद्धा आयुष्याच्या तिन्हीसांजेला खूप हळवी होतात .<br />
<br />
<br />
खरंच , रायबागी काकांसारखी माणसं माझ्या आयुष्यात आली हे मी माझं खूप मोठं भाग्य समजतो .<br />
त्यांच्यामधल्या चांगल्या गुणांचा एक शतांश जरी भाग माझ्यामध्ये आला आणि मी जमिनीवर पाय ठेऊन समाजासाठी निस्पृहपणे , निस्वार्थीपणे काही करू शकलो तर मी स्वतःला कृतकृत्य समजेन .<br />
<br />
<br />
<br />
आपला<br />
<br />
अजित रानडे<br />
फ्रँकफर्ट जर्मनी<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://1.bp.blogspot.com/-hxs1ytyiXcY/XP9IDaHpUzI/AAAAAAAACFE/3gt3PF8C3dgeGv_dfkjE3UdC9bk1hpskQCLcBGAs/s1600/4.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="818" data-original-width="1080" height="483" src="https://1.bp.blogspot.com/-hxs1ytyiXcY/XP9IDaHpUzI/AAAAAAAACFE/3gt3PF8C3dgeGv_dfkjE3UdC9bk1hpskQCLcBGAs/s640/4.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://1.bp.blogspot.com/-WyxSz03Ksvk/XP9IMVBUPjI/AAAAAAAACFM/pBidaTowX5AdgdBc04VM-wYhPFrmFZrZQCLcBGAs/s1600/Untitled.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="461" data-original-width="819" height="360" src="https://1.bp.blogspot.com/-WyxSz03Ksvk/XP9IMVBUPjI/AAAAAAAACFM/pBidaTowX5AdgdBc04VM-wYhPFrmFZrZQCLcBGAs/s640/Untitled.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br /></div>
AJIT RANADEhttp://www.blogger.com/profile/01305654279090292754noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6061272802964375934.post-65914926863743568972019-04-02T12:14:00.001+02:002019-04-02T12:14:46.474+02:00चार्ली चॅप्लिन , स्विझर्लंड आणि माझा माऊथ ऑर्गन <div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<iframe allowfullscreen='allowfullscreen' webkitallowfullscreen='webkitallowfullscreen' mozallowfullscreen='mozallowfullscreen' width='320' height='266' src='https://www.blogger.com/video.g?token=AD6v5dxXUjyPGw31X5ZPKeCDmuduXAyXx7SS608HcIif894lcaXJbYuujIIYdOLQ8-xrr6GAjzuusIMxMPCRdjC3wQ' class='b-hbp-video b-uploaded' frameborder='0'></iframe></div>
<span style="background-color: white; color: #606770; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif; font-size: 14px;"><br /></span>
<span style="background-color: white; color: #606770; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif; font-size: 14px;"><br /></span>
<span style="background-color: white; color: #606770; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif; font-size: 14px;"><br /></span>
<span style="background-color: white; color: #606770; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif; font-size: 14px;">#HarmonicaofaWanderer #MajhiGermanDiary #charliechaplin </span><br />
<br />
<br style="background-color: white; color: #606770; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px;" />
<span style="background-color: white; color: #606770; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif; font-size: 14px;">मागच्या आठवड्यातल्या गुरुवारची गोष्ट . </span><br />
<span style="background-color: white; color: #606770; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif; font-size: 14px;">Block chain , Augmented reality , connected consumer आणि Digital Initiatives ह्या विषयांवर त्या स्विस कस्टमर टीमबरोबर दिवसभर काथ्याकूट करून झालाय .... </span><br />
<br style="background-color: white; color: #606770; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px;" />
<span style="background-color: white; color: #606770; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif; font-size: 14px;">ह्या वर्षाच्या शेवटच्या quarter ची सेल्स प्रोजेक्शन्स आणि धंदा आणायचं आणि नंबर्सच टार्गेट complete करण्यासाठीचं प्रेशर आणि गेले तीन दिवस रात्रंदिवस चाललेलं काम ह्यामुळं डोक्याचा नुसता भुगा झालाय.... </span><br />
<br style="background-color: white; color: #606770; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px;" />
<span style="background-color: white; color: #606770; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif; font-size: 14px;">स्वतःची बायको , आपलाच कस्टमर आणि आपल्याच स्वतःच्या टीम मधले काम न करणारे लोक ह्यांच्याशी हुज्जत घालून , फायदा तर शून्य होतो आणि वर आपलंच ब्लड प्रेशर वाढतं हे , वयाच्या चाळीशीत का होईना , पण स्वतःला समजावत दिवसातली शेवटची कॉफी ढोसतोय . </span><span class="_5mfr" style="background-color: white; color: #606770; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif; font-size: 14px; margin: 0px 1px;"><span class="_6qdm" style="background-image: url("https://static.xx.fbcdn.net/images/emoji.php/v9/t4c/1/16/1f642.png?_nc_eui2=AeH1EF2DV0XA43sA6EzbxdOe-R8oochvpjF-_I4QWCeFfpgm5Bwv4CKAVbAerMdkpcEJ8VD3HhbYfdFNIqHStcfZqjlPhmzebh8ZV2TS5CjnNg"); background-repeat: no-repeat; background-size: contain; color: transparent; display: inline-block; font-family: inherit; font-size: 16px; height: 16px; text-shadow: none; vertical-align: text-bottom; width: 16px;">🙂</span></span><br />
<br style="background-color: white; color: #606770; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px;" />
<span style="background-color: white; color: #606770; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif; font-size: 14px;">आणि कॉफीचा शेवटचा सीप घेताना लक्षात येतंय की गेले तीन दिवस आपण जिनिव्हा लेकच्या ह्या अतिशय रमणीय आणि आप्लसच्या कुशीतल्या गावात रहातोय हे पूर्णपणे विसरून गेलेलो आहोत </span><br />
<br style="background-color: white; color: #606770; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px;" />
<span style="background-color: white; color: #606770; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif; font-size: 14px;">पुढच्या पाच मिनिटात ऑफिसच्याच अवतारात तडक , फ्रांस बॉर्डर ला खेटून असलेल्या स्विझर्लंडच्या त्या छोट्या गावातल्या एका सुंदर गल्लीत येतोय ... तिथल्या रेस्टॉरंट मधल्या Happy hours च्या दिसणाऱ्या दोन तीन पाट्यांकडे थोडं दुर्लक्ष करत पुढं सरकतोय . </span><span style="background-color: white; color: #606770; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif; font-size: 14px;">थोडंसं उन्ह असूनही वातावरणात जाणवणारा गारवा , लाकडावरची अप्रतिम कलाकुसर असलेली लहानमोठी घरं, जवळच्याच चर्चच्या टॉवर क्लॉक मधून ऐकू येणारे संध्याकाळचे सहाचे ठोके , लेक जिनिव्हाचा अथांग पसरलेला तो जलाशय आणि त्याला खेटून असलेल्या आणि लांबचं लांब पसरलेल्या बीचवर पहुडलेली जोडपी आणि वाइन, आणि बीअरचे किणकिणणारे चषक हे सगळं पहात पुढे चालतोय </span><br />
<span style="background-color: white; color: #606770; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif; font-size: 14px;">... </span><br />
<br style="background-color: white; color: #606770; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px;" />
<span style="background-color: white; color: #606770; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif; font-size: 14px;">साधारणपणे दहा मिनिटं चालल्यावर एका ठिकाणी पावलं थबकताहेत ...त्या सुंदर तलावाच्या काठावर एक पुतळा दिसतोय ... गेल्या शतकात ...आणि खरं तर अजूनही , सर्व रसिकांच्या मनावर राज्य करणारा मूकपटांचा नायक , कॉमेडीकिंग चार्ली चॅप्लिनचाचाच तो पुतळा आहे हे ते तिथे लिहिलेलं असूनही , ते खरं आहे का हे कन्फर्म करण्यासाठी चार चार वेळा विकिपीडिया चा आधार घेतला जातोय . आणि नंतर लक्षात येत की जगावर राज्य केलेल्या आणि जिवंतपणीच दंतकथा बनलेल्या ह्या महान कलाकाराला काही वादग्रस्त प्रकरणांमुळे हॉलिवूड आणि अमेरिकेचा निरोप घ्यायला लागला ...आणि आयुष्यातली शेवटची वीस वर्ष त्यानं ह्या आप्लसनं वेढलेल्या आणि जिनिव्हा लेकने कुशीत घेतलेल्या नितांतसुंदर स्विस खेड्यात काढली ... आणि ह्याच खेड्यात चीरविश्रांती घेत तो पहुडला आहे . </span><br />
<br style="background-color: white; color: #606770; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px;" />
<span style="background-color: white; color: #606770; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif; font-size: 14px;">लहानपणापासून पारायणं केलेले त्याचे बरेच सिनेमे डोळ्यासमोर येऊ लागतात ... चार्ली चॅप्लिन आणि व्हर्जिनिया चेरील च ते रोमँटिक City Lights ह्या मूकपटामधलं थिम सॉंग आठवतं ..... आणि जळी स्थळी काष्ठी पाषाणी , गेली २० वर्ष माझ्यासोबत असलेला माझ्या माऊथ ऑर्गनवर , आपसूकच ही ट्यून वाजू लागते ... , आजूबाजूला असलेले लोक काय म्हणत असतील ह्याचा अजिबात विचार न करता ...</span><br />
<span style="background-color: white; color: #606770; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif; font-size: 14px;"><br /></span>
<span style="background-color: white; color: #606770; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif; font-size: 14px;"><br /></span>
<span style="background-color: white; color: #606770; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif; font-size: 14px;"><br /></span>
<span style="background-color: white; color: #606770; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif; font-size: 14px;">अजित रानडे </span><br />
<span style="background-color: white; color: #606770; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif; font-size: 14px;"><br /></span>
<span style="background-color: white; color: #606770; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif; font-size: 14px;">फ्रँकफर्ट जर्मनी </span><br />
<span style="background-color: white; color: #606770; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif; font-size: 14px;"><br /></span>
<span style="background-color: white; color: #606770; font-family: "helvetica" , "arial" , sans-serif; font-size: 14px;"><br /></span></div>
AJIT RANADEhttp://www.blogger.com/profile/01305654279090292754noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6061272802964375934.post-80724582784260141092019-04-02T12:09:00.001+02:002019-04-02T12:09:05.394+02:00<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<iframe allowfullscreen='allowfullscreen' webkitallowfullscreen='webkitallowfullscreen' mozallowfullscreen='mozallowfullscreen' width='320' height='266' src='https://www.blogger.com/video.g?token=AD6v5dzWnLe7z_aw_f9qM6s4spbRE-xlsOvHF7Vz7xHJbbKfRAqYze2efK895caPNuv4b-x2vhsu3UP20o5e6w6dlQ' class='b-hbp-video b-uploaded' frameborder='0'></iframe></div>
<br /></div>
AJIT RANADEhttp://www.blogger.com/profile/01305654279090292754noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6061272802964375934.post-91224786608342823102019-03-31T08:29:00.004+02:002019-03-31T08:33:55.598+02:00जर्मनीमध्ये भेटलेल्या जपानी आज्या <div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px;">
<a class="_58cn" data-ft="{"type":104,"tn":"*N"}" href="https://www.facebook.com/hashtag/majhigermandiary?source=feed_text&epa=HASHTAG" style="color: #365899; cursor: pointer; font-family: inherit; text-decoration-line: none;"><span class="_5afx" style="direction: ltr; font-family: inherit;"><span aria-label="hashtag" class="_58cl _5afz" style="font-family: inherit; unicode-bidi: isolate;">#</span><span class="_58cm" style="font-family: inherit;">majhigermandiary</span></span></a> <span class="_5afx" style="color: #365899; cursor: pointer; direction: ltr; font-family: inherit;"><a class="_58cn" data-ft="{"type":104,"tn":"*N"}" href="https://www.facebook.com/hashtag/salesstories?source=feed_text&epa=HASHTAG" style="color: #365899; cursor: pointer; font-family: inherit; text-decoration-line: none;"><span aria-label="hashtag" class="_58cl _5afz" style="font-family: inherit; unicode-bidi: isolate;">#</span><span class="_58cm" style="font-family: inherit;">Salesstories</span></a></span></div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px;">
<br /></div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px;">
<br /></div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://1.bp.blogspot.com/-jh73rArn7PI/XKBeNOyifdI/AAAAAAAACDQ/FIQAC23TzSYq8lstVikMJ9lbrV5GOixkACLcBGAs/s1600/aaji.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="769" data-original-width="1024" height="480" src="https://1.bp.blogspot.com/-jh73rArn7PI/XKBeNOyifdI/AAAAAAAACDQ/FIQAC23TzSYq8lstVikMJ9lbrV5GOixkACLcBGAs/s640/aaji.jpg" width="640" /></a></div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px;">
<br /></div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;">
पोर्शे झेन्ट्रुम (Porsche Zentrum ) च्या त्या चकचकीत आणि पॉश R &D सेंटरमधून बाहेर पडताना त्या मक्ख चेहऱ्याच्या प्रोक्युरमेन्ट च्या दोन मॅनेजर्सशी हस्तांदोलन केलं .. आणि झपाझप स्टेशन कडे चालायला लागलो . डोक्यात विचारांचं वादळ थैमान घालत होतं .... असंख्य प्रश्नांच्या जंजाळात पूर्णपणे गुंतलोय असं वाटायला लागलं ... काय चुकलंय हेच कळतं नव्हतं ... तोंडाशी आलेला घास कुणीतरी शेवटच्या क्षणी पळवलाय असं वाटत होत .. युरोप मध्ये गेल्या सात वर्षात सेल्स पर्सन म्हणून काम करत असताना , कस्टमर कडून अगदी शेवटच्या क्षणाला .... ' सॉरी , आम्ही दुसरा पार्टनर सीलेक्ट केलाय आणि त्यांच्याबरोबर काम सुरु करत आहोत ' ..हे ऐकणं माझ्यासाठी अजिबात नवीन नव्हतं ..... पण , नवीन धंदा मिळवण्यासाठी ,जिथे गेले सहा महिने दिवसरात्र राबलो .. तिथेआपल्याला नाकारण्यात आलंय हे सत्य पचवणं जरा अवघड जात होत .. आमच्याच कंपनीची बंगलोर आणि चेन्नई मधली काही मंडळी माझी फजिती व्हायची वाटच बघत असणार याची खात्री होती ,...कारण युरोपात राहणारा भारतीय कंपनीचा सेल्स मॅनेजर , म्हणजे कंपनीच्या पैशावर अख्खा युरोप फिरणारा आणि रोज रात्री आयफेल टॉवर खाली बसून बिअर पिणारा भाग्यवान प्राणी ... असा ह्यातल्या काही मंडळींचा घट्ट समज असतो ह्याची पूर्ण खात्री होती<br />
असो , ह्या सगळ्या गोष्टी गेल्या तेल लावत ... पण इतका मोठा धंदा हातातून गेल्यावर , ह्या वर्षाचं सेल्स टार्गेट कसं अचिव्ह करणार हा यक्षप्रश्न आ वासून उभा होता . खरतर सेल्स च्या जॉब मध्ये फायर करणं आणि होणं युरोपमध्ये फारच कॉमन आहे हे माहिती होत</div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;">
स्टेशनवर पोहोचलो आणि स्टुटगर्ट ला जात असणारी एक रिजनल ट्रेन दिसली त्यात चढलो . डोक्यात भरलेल्या विचारांमुळे ती ट्रेन जवळजवळ रिकामी आहे हेही कदाचित लक्षात नाही आलं .</div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;">
मधल्या कुठल्यातरी एका स्टेशनवर एक खिदळणाऱ्या तरुणींचा ग्रुप ह्या ट्रेनमध्ये चढलाय आणि माझ्या मागच्याच सीटवर बसलाय असं काहीस जाणवलं , पण फारसं लक्ष दिल नाही . नेकर नदीच्या काठाकाठाने जाणाऱ्या त्या अतीव सुंदर मार्गाने ट्रेन पुढे जात होती पण खरं तर कशातच लक्ष लागत नव्हतं .</div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;">
साधारण १५ ते २० मिनिटांनी कुणीतरी जपानी , कोरियन किंवा तत्सम भाषेत बोलतंय आणि एकमेकींना टाळ्या देत मस्त धमाल चाललीय हे जाणवत होत आणि मग मागे वळून पाहिलं तर लक्षात आलं की माझ्या मागच्या बाजूला बसलेल्या ह्या पाच सहा जणी म्हणजे साधारणपणे पंचाहत्तरी पार केलेल्या मैत्रिणींचा ग्रुप आहे . त्यांना काही माहिती हवीय हे जाणवलं म्हणून त्यांच्याशी बोलायचा प्रयत्न केला आणि लक्षात आलं ह्यातली एक आजी सोडून बाकी सगळ्यांना जपानी सोडून दुसरी कुठलीच भाषा येत नाही</div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;">
त्यातल्या सर्वात वयस्कर आजीबाईंना थोडस इंग्लिश येत हे समजल्यावर, मग माझ्याचं मोबाईलवरच गुगल ट्रान्स्लेटर वापरून आमचा संवाद सुरु झाला आणि जे काही मला समजलं ते सांगायलाच हवं</div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;">
ह्या सगळ्या आज्यांचा ग्रुप जपानवरून युरोपात फक्त फिरायला आला होता . ह्या सगळ्या आज्यांमधे एक गोष्ट कॉमन होती ती म्हणजे ह्या सगळ्यांचे नवरे आधीच वरती गेले होते आणि ह्यातली एक आजी सोडली तर बाकी सर्व जणींना कुठला ना कुठला आजार होता . असंही लक्षात आलं की ह्या सगळ्यापासून दूर जाण्यासाठी ह्या सगळ्यांनी मिळून युरोप ट्रिपचा प्लॅन आखला होता . आणखी एक गोष्ट गोष्ट , ह्या पैकी कुणीही आपला मोबाईल बरोबर घेऊन फिरत नव्हती .</div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;">
दुसऱ्या महायुद्धानंतर जपानमधल्या कोबेमधेच राहिलेल्या एका अमेरिकन सोजीराच्या प्रेमात पडलेली ती ८४ वर्षांची जपानी आजीबाई , मला समजेल इतपत इंग्रजी बोलत होती .ह्या वयात तिचा उत्साह एखाद्या विशीतल्या तरुणीला लाजवणारा होता . खूप गप्पा झाल्या त्यांच्याशी . त्यातल्या दोघी भारतात बोधगयेला दीड महिना राहून गेल्यात आणि २०१६ मध्ये त्यांनी उत्तर भारतात कुठल्याही गाईडच्या मदतीशिवाय पब्लिक ट्रान्सपोर्ट ने प्रवास केलाय हे ऐकल्यावर मी त्यांचे फक्त पाय धरायचे बाकी होते .</div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;">
पुढची ४५ मिनिट आमच्या अशा मोडक्यातोडक्या इंग्रजी , जपानी आणि जर्मन मध्ये गप्पा झाल्या , एक मस्त सेल्फी झाला . त्यातल्या दोघी थोड्या लाजल्यामुळे ह्या फोटोत आल्या नाहीत</div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;">
स्टुटगार्ट मध्ये उतरून पुढे फ्रँकफर्टच्या ट्रेनमध्ये बसायच्या आधीच लक्षात आलं की दोन तासांपूर्वी माझ्या डोक्यात थैमान घालणारे विचार कुठच्याकुठे पळून गेलेत <span class="_47e3 _5mfr" style="font-family: inherit; line-height: 0; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;" title="smile emoticon"><img alt="" class="img" height="16" role="presentation" src="https://static.xx.fbcdn.net/images/emoji.php/v9/t4c/1/16/1f642.png" style="border: 0px; vertical-align: -3px;" width="16" /><span aria-hidden="true" class="_7oe" style="display: inline; font-family: inherit; font-size: 0px; width: 0px;">:-)</span></span></div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;">
<span class="_47e3 _5mfr" style="font-family: inherit; line-height: 0; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;" title="smile emoticon"><span aria-hidden="true" class="_7oe" style="display: inline; font-family: inherit; font-size: 0px; width: 0px;"><br /></span></span></div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 6px; margin-top: 6px;">
<span class="_47e3 _5mfr" style="font-family: inherit; line-height: 0; margin: 0px 1px; vertical-align: middle;" title="smile emoticon"><span aria-hidden="true" class="_7oe" style="display: inline; font-family: inherit; font-size: 0px; width: 0px;"><br /></span></span></div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; display: inline; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-top: 6px;">
चिअर्स<br />
अजित रानडे</div>
<div>
<div style="background-color: white; color: #1d2129; display: inline; font-family: Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; margin-top: 6px;">
फ्रँकफर्ट जर्मनी </div>
</div>
<div>
<br /></div>
</div>
AJIT RANADEhttp://www.blogger.com/profile/01305654279090292754noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-6061272802964375934.post-40288386682007202792018-01-07T07:41:00.001+01:002018-01-19T11:05:54.873+01:00'हिमालप्सह्याद्री' डोंगरयात्रा क्रमांक २/ HimAlpSahyadri Mountain Visit 2<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://3.bp.blogspot.com/-DFkqT1JzwcU/WlG_rN3nN0I/AAAAAAAAB8M/fgoX58lOmskLJ5WFHXCqX68I1mq2c7uTACLcBGAs/s1600/watermark.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><span style="font-size: large;"><img border="0" data-original-height="725" data-original-width="961" height="481" src="https://3.bp.blogspot.com/-DFkqT1JzwcU/WlG_rN3nN0I/AAAAAAAAB8M/fgoX58lOmskLJ5WFHXCqX68I1mq2c7uTACLcBGAs/s640/watermark.png" width="640" /></span></a></div>
<h1 class="fbPhotoAlbumTitle" style="background-color: white; margin: 14px 214px 8px 213px; padding: 0px; text-align: left;">
<span style="font-size: large; font-weight: normal;"><i><br /></i></span></h1>
<div>
<div style="text-align: left;">
<span style="background-color: white; font-family: "helvetica neue" , "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: large;"><i>'हिमालप्सह्याद्री' ... म्हणजे शिवाजी महाराजांबरोबर ( with the statue of Maharaj) युरोपातले काही डोंगर चढून जाण्याचा उपक्रम ११ डिसेंबर २०१७ (International Mountain Day) पासून सुरु केला आहे ... आपल्या सर्वांच्या पाठींब्यासाठी धन्यवाद . </i></span></div>
</div>
<div>
<div style="text-align: left;">
<span style="background-color: white; font-family: "helvetica neue" , "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: large;"><i><br /></i></span></div>
</div>
<div>
<div style="text-align: left;">
<span style="background-color: white; font-family: "helvetica neue" , "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: large;"><i>हिमालप्सह्याद्री' मधील दुसरी डोंगरयात्रा नुकतीच केली त्याबद्दल थोडंसं ... अधिक वेळ मिळाल्यास विस्ताराने लिहायचा नक्की प्रयत्न करेन . </i></span></div>
</div>
<div>
<div style="text-align: left;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://3.bp.blogspot.com/-p3-OMZqj_ZY/WlG_yyi4pPI/AAAAAAAAB8Q/3bpF9pQ3uRYylJ_m7TAgD7T_K5RzuSgMACLcBGAs/s1600/12.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><span style="font-size: large;"><img border="0" data-original-height="720" data-original-width="960" height="300" src="https://3.bp.blogspot.com/-p3-OMZqj_ZY/WlG_yyi4pPI/AAAAAAAAB8Q/3bpF9pQ3uRYylJ_m7TAgD7T_K5RzuSgMACLcBGAs/s400/12.jpg" width="400" /></span></a></div>
<span style="background-color: white; font-family: "helvetica neue" , "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: large;"><i><br /></i></span></div>
</div>
<div>
<div style="text-align: left;">
<span style="background-color: white; font-family: "helvetica neue" , "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: large;"><i><br /></i></span></div>
</div>
<div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: "helvetica neue" , "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: large;"><i><span style="background-color: white;">युरोपात गेली सहा वर्ष राहत असताना साल्झबुर्ग ह्या जर्मनीतल्या बव्हेरीया ह्या प्रांताला खेटून असलेल्या नितांतसुंदर शहरात जाण्याचा कैक वेळा योग आला होता . इथे आलं की असं वाटत की ... जणू काही जगप्रसिद्ध संगीतकार मोझार्टच्या </span>Eine Kleine Nachtmusick च्या सुरावटी वातावरणात भरून राहिल्या आहेत .. आणि युनेस्को हेरिटेज म्हणून घोषित केलेल्या ह्या इतिहासप्रसिद्ध शहरा च्या कोपऱ्याकोपऱ्यात आणि चोकाचौकात संगीत भरलं आहे .... हे शहर आणि आसपासचा परिसर सुंदर आहे ह्यात शंकाच नाही .. शहर सोडून माझी बस G<span style="color: #4b4949; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">rödig च्या दिशेने धावू लागली आणि आकाशात घुसलेल्या UNTERSBERG ( उंटर्सबर्ग ) पर्वतरांगा दिसू लागल्या ... </span> उत्तर आप्स च्या पर्वत रांगांचा एक भाग . </i></span></div>
</div>
<div>
<div style="text-align: left;">
<em><span style="font-family: "helvetica neue" , "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: large;">पायथ्याला उतरलो आणि समोर आभाळात घुसलेली हिमशिखरं दिसली ... पण आज ती अजिबात परकी वाटत नव्हती कारण महाराज बरोबर होते .... </span></em><br />
<span style="font-size: large;"><em><span style="font-family: "helvetica neue" , "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: xx-small;"><br /></span></em>
</span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://2.bp.blogspot.com/-Pj6LFrQAaf8/WlG_658avBI/AAAAAAAAB8Y/UlMpreSCloYJmF_yQpcI4iT38pVuE7QJwCLcBGAs/s1600/8.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><span style="font-size: large;"><img border="0" data-original-height="720" data-original-width="960" height="300" src="https://2.bp.blogspot.com/-Pj6LFrQAaf8/WlG_658avBI/AAAAAAAAB8Y/UlMpreSCloYJmF_yQpcI4iT38pVuE7QJwCLcBGAs/s400/8.jpg" width="400" /></span></a></div>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://1.bp.blogspot.com/-yXIdMc04nMk/WlG_6yD_u7I/AAAAAAAAB8U/mxqKBFxYugoZWppi-GoKvzLTWErfjpgBgCLcBGAs/s1600/9.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><span style="font-size: large;"><img border="0" data-original-height="720" data-original-width="960" height="300" src="https://1.bp.blogspot.com/-yXIdMc04nMk/WlG_6yD_u7I/AAAAAAAAB8U/mxqKBFxYugoZWppi-GoKvzLTWErfjpgBgCLcBGAs/s400/9.jpg" width="400" /></span></a></div>
<em><span style="font-family: "helvetica neue" , "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: large;"><br /></span></em></div>
</div>
<div>
<div style="text-align: left;">
<em><span style="font-family: "helvetica neue" , "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: large;"><br /></span></em></div>
</div>
<div>
<div style="text-align: left;">
<em><span style="font-family: "helvetica neue" , "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: large;"><br /></span></em></div>
</div>
<div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: "helvetica neue" , "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: large;"><i>अलंग , कुलंग , मदन , कळसुबाई आणि हरिश्चन्द्रगडच्या आजतागायत केलेल्या असंख्य डोंगरयात्रांच एकदा स्मरण झालं ... शिवरायांना एकदा मनातल्या मनात वंदन करून <a href="https://www.bergwelten.com/t/w/7224" style="box-sizing: inherit; display: inline; line-height: inherit; max-height: 2.4em; outline: 0px; position: relative;">Dopplersteig</a> नावाच्या थोड्या खडतर मार्गाने महाराजांबरोबर Untersberg उंटर्सबर्ग गडाकडे कूच केलं . </i></span></div>
</div>
<div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: "helvetica neue" , "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: large;"><i>ट्रेकिंग ह्याच क्षेत्रात १० वर्ष व्यवसाय म्हणून आणि आवड म्हणून २० वर्ष व्यतीत केल्यामुळे , ह्या ट्रेकसाठी लागणाऱ्या आवश्यक गोष्टी सोबत होत्या . हिमदंश प्रतिबंधक पादत्राणे ( koflach) , GPS , पाणी , आवश्यक First aid , उबदार कपडे इत्यादि . G<span style="color: #4b4949; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">rödig च्या रेस्क्यू केंद्राला माझी पूर्ण माहिती , मोबाईल क्रमांक , रक्तगट ही सर्व माहिती दिली . </span></i></span></div>
</div>
<div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;"><span style="font-family: "helvetica neue" , "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: xx-small;"><i><br /></i></span>
<span style="font-family: "helvetica neue" , "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: xx-small;"><i><br /></i></span>
</span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://4.bp.blogspot.com/-rlaYxb206Yg/WlHADAV85HI/AAAAAAAAB8c/B4oF5KRyMVsK4ELZeZR7blqlxKrkcVdEwCLcBGAs/s1600/13.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><span style="font-size: large;"><img border="0" data-original-height="690" data-original-width="1429" height="192" src="https://4.bp.blogspot.com/-rlaYxb206Yg/WlHADAV85HI/AAAAAAAAB8c/B4oF5KRyMVsK4ELZeZR7blqlxKrkcVdEwCLcBGAs/s400/13.jpg" width="400" /></span></a></div>
<span style="font-family: "helvetica neue" , "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: large;"><i><br /></i></span></div>
</div>
<div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: "helvetica neue" , "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: large;"><i>सूचिपर्णी वृक्षांच्या (coniferous forest ) दाट जंगलाचा पट्टा पार करून साधारण दोन तासात ढगांच्या दुलईत कधी शिरलो हे लक्षात सुद्धा आलं नाही . पुढची चढाई बर्फातली असल्यामुळे काळजी घेणं गरजेचं होत . जवळजवळ तीन ते साडेतीन तासाच्या चढाईनंतर त्या उणे तापमानात सुद्धा चांगलाच घाम फुटला होता . उंटार्बेरग्स होखथोर्न निम्म्या अंतरावर असावं . आणि इथेच समोरून DAV ( <span style="background-color: white;">Deutscher Alpenverein)चं एक रेस्क्यू पथक येताना दिसलं . आदल्या दिवशी डोंगरात काही अपघात झाल्यामुळे त्यांनी </span><a href="https://www.bergwelten.com/t/w/7224" style="box-sizing: inherit; display: inline; line-height: inherit; max-height: 2.4em; outline: 0px; position: relative;">Dopplersteig</a> वरून येणाऱ्या ट्रेकर्सना त्या मार्गाने जायची मनाई केली होती असं समजलं आणि आपण ह्या मार्गाने ही चढाई पूर्ण करू शकणार नाही ह्या गोष्टीमुळे थोडी चिडचिड झाली . वेळ , पैसे आणि उद्देश ह्याची सांगड घालत , नीट विचार केला आणि G<span style="color: #4b4949; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">rödig ला परत येऊन केबल कारने वरती जाण्याचा निर्णय घेतला . </span></i></span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://3.bp.blogspot.com/-tig8wcy1HPo/WlHArGSZ65I/AAAAAAAAB8s/OyU8fOkpKPs-QFi9miB6YRFwxax3fgYTQCLcBGAs/s1600/1.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><span style="font-size: large;"><img border="0" data-original-height="720" data-original-width="960" height="300" src="https://3.bp.blogspot.com/-tig8wcy1HPo/WlHArGSZ65I/AAAAAAAAB8s/OyU8fOkpKPs-QFi9miB6YRFwxax3fgYTQCLcBGAs/s400/1.jpg" width="400" /></span></a></div>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://3.bp.blogspot.com/-RtPiwGdMK34/WlHArOX_13I/AAAAAAAAB8k/ePNiVA1pL-YLlOpEx2UBQGhWjaiYM8xyACLcBGAs/s1600/3.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><span style="font-size: large;"><img border="0" data-original-height="720" data-original-width="960" height="300" src="https://3.bp.blogspot.com/-RtPiwGdMK34/WlHArOX_13I/AAAAAAAAB8k/ePNiVA1pL-YLlOpEx2UBQGhWjaiYM8xyACLcBGAs/s400/3.jpg" width="400" /></span></a></div>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://2.bp.blogspot.com/-V2yVWTi79_4/WlHArHZHOXI/AAAAAAAAB8o/UJZ7rMoAPooULrnzGArFICLLHUqBTcJpwCLcBGAs/s1600/5.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><span style="font-size: large;"><img border="0" data-original-height="720" data-original-width="960" height="300" src="https://2.bp.blogspot.com/-V2yVWTi79_4/WlHArHZHOXI/AAAAAAAAB8o/UJZ7rMoAPooULrnzGArFICLLHUqBTcJpwCLcBGAs/s400/5.jpg" width="400" /></span></a></div>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://3.bp.blogspot.com/-IIVueef3St4/WlHAr1JG8EI/AAAAAAAAB8w/pCPTRD-Okkg5y1f-uaUGV5jO2Rp5UR6cgCLcBGAs/s1600/7.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><span style="font-size: large;"><img border="0" data-original-height="960" data-original-width="720" height="400" src="https://3.bp.blogspot.com/-IIVueef3St4/WlHAr1JG8EI/AAAAAAAAB8w/pCPTRD-Okkg5y1f-uaUGV5jO2Rp5UR6cgCLcBGAs/s400/7.jpg" width="300" /></span></a></div>
<span style="font-size: large;"><span style="font-family: "helvetica neue" , "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: xx-small;"><i><span style="color: #4b4949; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></i></span>
<span style="font-family: "helvetica neue" , "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: xx-small;"><i><span style="color: #4b4949; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></i></span></span></div>
</div>
<div>
<div style="text-align: left;">
<span style="color: #4b4949; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><span style="font-family: "helvetica neue" , "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: large;"><i><br /></i></span></span></div>
</div>
<div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: "helvetica neue" , "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: large;"><i><span style="color: #4b4949; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">११ डिसेंबर ला केलेल्या पहिल्या डोंगर यात्रेत ( </span><span style="background-color: white;">Wasserkuppe) अशी सोय नव्हती . मनात नसताना केबल कारने जावं लागलं ह्याच थोडं वाईट वाटलं पण महाराजांबरोबर ह्या प्रांतातील एका उंच पर्वतावर जाण्याचा उद्देश जास्ती महत्वाचा होता आणि पूर्ण दिवस वाया घालण्याऐवजी आपला मूळ हेतू साध्य होतोय ना अशी मनाची समजून घालत वरती आलो . </span></i></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-family: "helvetica neue" , "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: xx-small;"><i><span style="background-color: white;"><br /></span></i></span>
</span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://3.bp.blogspot.com/-oZQPGKk9pBM/WlHA4dCm1VI/AAAAAAAAB84/B0nbF0JHcnQTQw77gb6DSzGeYAocNXdqgCLcBGAs/s1600/4.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><span style="font-size: large;"><img border="0" data-original-height="720" data-original-width="960" height="300" src="https://3.bp.blogspot.com/-oZQPGKk9pBM/WlHA4dCm1VI/AAAAAAAAB84/B0nbF0JHcnQTQw77gb6DSzGeYAocNXdqgCLcBGAs/s400/4.jpg" width="400" /></span></a></div>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://1.bp.blogspot.com/-WIkqlwzX0OU/WlHA3rujPLI/AAAAAAAAB80/K-7oq_MBF7YvoQ8syXvLOlBWhLI7N0QHACLcBGAs/s1600/6.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><span style="font-size: large;"><img border="0" data-original-height="720" data-original-width="960" height="300" src="https://1.bp.blogspot.com/-WIkqlwzX0OU/WlHA3rujPLI/AAAAAAAAB80/K-7oq_MBF7YvoQ8syXvLOlBWhLI7N0QHACLcBGAs/s400/6.jpg" width="400" /></span></a></div>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://1.bp.blogspot.com/-AMhqHYniIHQ/WlHA4oEVVnI/AAAAAAAAB88/yF4LJulZva0VSqAngCtNETHOO2qYHU_pwCLcBGAs/s1600/18.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><span style="font-size: large;"><img border="0" data-original-height="725" data-original-width="961" height="301" src="https://1.bp.blogspot.com/-AMhqHYniIHQ/WlHA4oEVVnI/AAAAAAAAB88/yF4LJulZva0VSqAngCtNETHOO2qYHU_pwCLcBGAs/s400/18.png" width="400" /></span></a></div>
<span style="font-family: "helvetica neue" , "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: xx-small;"><i><span style="background-color: white; font-size: large;"><br /></span></i></span></div>
</div>
<div>
<div style="text-align: left;">
<span style="background-color: white; font-family: "helvetica neue" , "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: large;"><i><br /></i></span></div>
</div>
<div>
<div style="text-align: left;">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: "helvetica neue" , "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: large;"><i><span style="color: #6a6a6a; font-family: "arial" , sans-serif; font-size: xx-small;"><span style="background-color: white;"><span style="font-size: xx-small;">.. </span>सुदैवानं हवा चांगली होती ... आणि सोनेरी </span></span> उन्हात न्हाणाऱ्या तिथल्या सर्वोच्च पर्वतमाथ्यावर शिवरायांसमोर नतमस्तक झालो. दुभंगत चाललेली मनं एकत्र यावीत आणि जातीचे खोटे अहंकार गळून पडावेत आणि सर्वत्र शांतता लाभावी अशी मनोमन विनंती केली . </i></span></div>
</div>
</div>
<div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: "helvetica neue" , "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: large;"><i><br /></i></span></div>
</div>
<div>
<div style="text-align: left;">
<span style="color: #6a6a6a; font-family: "helvetica neue" , "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: large;"><i>क्रमशः</i></span></div>
</div>
<div>
<div style="text-align: left;">
<span style="color: #6a6a6a; font-family: "helvetica neue" , "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: large;"><i><br /></i></span></div>
</div>
<div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
</div>
<div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: "helvetica neue" , "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: large;"><i><span style="background-color: white;">– </span><span style="color: #6a6a6a; font-family: "arial" , sans-serif; font-size: xx-small;">अजित रानडे </span></i></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-family: "helvetica neue" , "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: medium;"><i><span style="color: #6a6a6a; font-family: "arial" , sans-serif; font-size: xx-small;"><br /></span></i></span>
<span style="font-family: "helvetica neue" , "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: medium;"><i><span style="color: #6a6a6a; font-family: "arial" , sans-serif; font-size: xx-small;">FB page</span></i></span></span><br />
<span style="font-family: "helvetica neue" , "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: large;"><i><span style="color: #6a6a6a; font-family: "arial" , sans-serif; font-size: xx-small;"><br /></span></i></span><span style="color: #6a6a6a; font-family: arial, sans-serif; font-size: large;"><i>https://www.facebook.com/HimAlpSahyadri</i></span><br />
<span style="font-family: "helvetica neue" , "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: large;"><i><span style="color: #6a6a6a; font-family: "arial" , sans-serif;"><br /></span></i></span></div>
</div>
<div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
</div>
<div>
<span style="color: #6a6a6a; font-family: "helvetica neue" , "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: large;"><i>
</i></span></div>
<div>
<div style="text-align: left;">
<span style="color: #6a6a6a; font-family: "helvetica neue" , "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: large;"><i><br /></i></span></div>
</div>
<div>
<div style="text-align: left;">
<span style="background-color: white; font-family: "helvetica neue" , "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: large;"><i><br /></i></span></div>
</div>
<div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: "helvetica neue" , "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: large;"><i><br /></i></span></div>
</div>
<div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: "helvetica neue" , "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: large;"><i><br /></i></span></div>
</div>
<div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: "helvetica neue" , "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: large;"><i><br /></i></span></div>
</div>
<div>
<div style="text-align: left;">
<br /></div>
</div>
<div>
<em style="color: #4b4949; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: 13.8px;"></em></div>
</div>
AJIT RANADEhttp://www.blogger.com/profile/01305654279090292754noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6061272802964375934.post-78055529763235053022017-04-27T15:07:00.000+02:002017-04-27T15:07:46.720+02:00 'सैराट' माणसाबरोबरच्या दोन भेटी <div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://3.bp.blogspot.com/-NTdx-0ZfV7M/VyDMPgxuzsI/AAAAAAAABwQ/qI-EOyejLDw_Xdue9eU1XSI86RgM96nZACKgB/s1600/image.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"></a><br /></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<strong> १३ एप्रिल २०१६</strong>
<strong><br /></strong>
<strong><br /></strong>
<strong><br /></strong><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://1.bp.blogspot.com/-RDQPXXylQiE/VyDIXqcYV3I/AAAAAAAABvo/BmGmHuo53VQvIe95rVPNW68EnrGTiUKpACKgB/s1600/image.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="300" src="https://1.bp.blogspot.com/-RDQPXXylQiE/VyDIXqcYV3I/AAAAAAAABvo/BmGmHuo53VQvIe95rVPNW68EnrGTiUKpACKgB/s400/image.jpg" width="400" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<br />
<br />
कोल्हापूरवरून पुण्याला येता येता गाडीत गाणी ऐकत होतो.<br />
हॅालिवूडच्या 'सोनी स्टूडियोज' मध्ये 'सिंफनी ओर्केस्ट्रा' सोबतच्या त्या 'सैराट' मधल्या अजय अतुलच्या गाण्यानं पार नादावून टाकलं होत . म्हंटल जर्मनीत परत गेल्यावर हा पिक्चर बघायला मिळणं फारच अवघड आहे . म्हणून सैराटचा दिग्दर्शक नागराज मंजुळेला व्हॉटस अपवर मेसेज केला 'आम्हाला सैराट जर्मनीत , खरतर युरोपात दाखवायची इच्छा आहे . मदत करू शकाल का ? ' नागराजन त्याच्या प्रचंड धावपळीच्या कार्यक्रमातून वेळ काढून त्याच्या वारज्यातल्या घरी बोलावलं .<br />
<br />
<br />
त्याच्या घरचं खरतर ऑफिसचं वातावरण पूर्णपणे 'सैराटमय ' झालेलं दिसत होत . नागराजला दीड वर्षांनंतर पुन्हा भेटत होतो . भरपूर गप्पा झाल्या . त्याच्या बोलण्यात, खर तर प्रत्येक वाक्यात सैराटच्या भविष्यातील यशाबद्दलचा आत्मविश्वास पुरेपूर जाणवत होता . जर्मनीत/युरोपात हा चित्रपट दाखविण्यासाठी, झी स्टूडीओच्या निखिल साने सरांशी ओळख करून देण्याबद्दल त्यान सांगितलं . दुपारी दीड वाजता नागराजची FM वर मुलाखत होती आणि त्यासाठी त्याला निघायचं होत . तरीही त्यान आम्हाला दुपारचं जेवण त्याच्याबरोबर करण्याचा आग्रह केला . जेवणाला नाही असं म्हणण्याची सवय नसल्यानं , सरळ भारतीय बैठक ठोकून नागराज बरोबर मूगाची उसळ , अंडा बुर्जी , मस्त चटणी आणि चपाती अस जेवण चांगलच चेपलं .<br />
<br />
<br />
सैराट मधली जोडी रिंकू राजगुरू (अर्ची ) आणि आकाश ठोसर ( परश्या) ह्यांची तोंड ओळख झाली ( खर तर ह्या गाण्याचे व्हिडीओ मी त्यावेळी फारसे पहिले नसल्यामुळे मी त्या दोघांना पटकन ओळखू शकलो नाही . नागराजच्या भाषेतचं सांगायच असेल तर , राज , आर्यन , आदीत्य ,राहुल सारखे बॉलीवूडचे चॉकलेटी हिरो आणि झिरो साईजच्या हिरॉईनी बघून सरावलेल्या माझ्या डोळ्याना 'अर्ची ' आणि' परश्या ' विलक्षण गोड वाटले . नागराज च्याच 'फॅंड्री'तला कलाकार सुरज पवार सुद्धा भेटला . <br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<strong>करमाळ्यातल्या मळकटलेल्या चेहेरयाची पण स्वच्छ मनाची गावाकडच्या मातीतली ही अशी साधी माणसं मराठी मनावर 'गारुड ' घालायला सज्ज झालीयेत . ' जेऊर ते जर्मनी आणि लांडगेवाडी ते लॉस एन्जेल्स' पर्यंत आलम दुनियेतील सगळ्यांना 'याड' लावत असलेला 'सैराट' २९ एप्रिल ला रिलीज होतोय . </strong><br />
<br />
<br />
<br />
बॉक्स ऑफिसवर तो झिंगाट , सुस्साट , बुंगाट , तर्राट सुटणार आहे हे २०० % <br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<strong>सैराट च्या यशासाठी सर्वांतर्फे विराट शुभेच्छा !</strong><br />
<br />
<br />
<br />
<br />
आपला<br />
अजित रानडे<br />
मराठी कट्टा जर्मनी<br />
<a href="https://www.facebook.com/marathikattagermany/">https://www.facebook.com/marathikattagermany/</a><br />
............................................................................................................<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<span class="text_exposed_hide"><strong> जर्मन डायरी <br /> स्थळ -फ्रँकफर्ट एअर पोर्ट <span class="text_exposed_hide">...</span></strong></span><br />
<span class="text_exposed_hide"><span class="text_exposed_hide"><strong> २०१४</strong> </span><span class="text_exposed_show"></span></span><br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://1.bp.blogspot.com/-_G3YHnXjfuM/VyDIel_pSmI/AAAAAAAABvo/o2Qu9GTkk9Mml7KI0nytN7_boedKIOHLwCKgB/s1600/image.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="300" src="https://1.bp.blogspot.com/-_G3YHnXjfuM/VyDIel_pSmI/AAAAAAAABvo/o2Qu9GTkk9Mml7KI0nytN7_boedKIOHLwCKgB/s400/image.jpg" width="400" /></a></div>
<br />
<br />
<span class="text_exposed_show"><br />दमट हवेचा एक ढगाळ दिवस <br /><br /> फ्रँकफर्ट सारख्या बहुभाषिक आणि बहुढंगी शहरात राहायला लागून मला बघता बघता तीन वर्षं झालीयेत ह्यावर अजूनही विश्वास बसत नव्हता . एअर पोर्टच्या लॉबी मध्ये बसून ब्लॅक कफेचे घोट घेत समोर दिणाऱ्या डाऊन टाऊन मधल्या गगनचुंबी इमारती न्याहाळत गेल्या तीन वर्षांचा लेखाजोगा मनात मांडत होतो . <br /><br />लॅंडिंग करणार्या विमानांच्या चाकांचा धावपट्टीवर उतरताना होणार्या घर्षणाचा … आणि पल्याडला चाललेल्या विमानांच्या टेक ओफ चा हमिंग साउंड मंदपणे का होईना पण कानावर नक्की आदळत होता . <br /><br />पण मनात , डोक्यात आणि काळजात एक वेगळच संगीत वाजत होत … ह्या वर्षाच्या सुरुवातीपासून ऐकत असलेल्या 'फॅंड्री' ह्या मराठी चित्रपटाच्या थीम सॉंगच ..<br /><br /> . जीव झाला येडापीसा रात रात जागनं<br /> पुरं दिसभर तूझ्या फिरतो मागंमागनं<br /> जादु मंतरली कुनी , सपनात जागंपनी<br /> नशीबी भोग असा दावला<br /> तूझ्या पिरतीचा हा इंचु मला चावला<br /><br /> गावाकडेच लहानाचा मोठा झाल्यामुळे लहानपणापासून ' हलगी' वाजवलेली खूप वेळा ऐकली होती ... हलगी आणि लेझमीच्या तालावर नाचालोय सुद्धा अगणित वेळा …. पण 'फॅंड्री' मधल्या 'जब्या'च्या हलगीन आणि खर तर ह्या पिक्चरनच ' पार नादावून टाकल होत .<br /><br />पण ह्या विचारांच्या तंद्रीतून लगेच बाहेर आलो … कारणच तस होत . ज्याची मी तासाभरापासून वाट पाहत होतो तो 'फॅंड्री ' ह्या चित्रपटाचा दिग्दर्शक नागराज मंजुळे समोर आला आणि पुढच्या तासाभरात मी पूर्ण 'फॅंड्री' मय झालो हे सांगायची गरज नसावी . माझ आडनाव 'रानडे ' असूनही दाते , फडके , साने , लेले अशा एकारांती मित्रांपेक्षा 'जाधव , गायकवाड , कांबळे आणि रोड्डे' ह्या बहुजन समाजातील मित्रांबरोबर, तांबडा पांढरा रस्सा आणि मिसळी वरची तर्री पीत मी लहानाचा मोठा झालोय … आणि कदाचित पक्का 'गावठी ' आहे हे लक्षात आल्यावर आमची ' नाळ ' ताबडतोब जुळली .<i class="_4-k1 img sp_fM-mz8spZ1b sx_f1b071"><u> </u></i>. एअर पोर्ट वरच्या त्या हॉटेलात ' खास लोकल ' काय असेल ते मला जास्ती आवडेल अस नागराज ने सांगितल्यावर ' माझ्या बहुमूल्य ज्ञानाचा खजिना मी रिता केला नसता तरच नवल . पुढच्या तासाभरात मराठी चित्रपट आणि आणि त्यांचे जागतिक चित्रपटसृष्टीतील स्थान ह्यापासून ते विद्रोही मराठी साहित्य संमेलन आणि वि. स. खांडेकर ते ' दया पवार ' अश्या सर्व चर्चा रंगल्या . मराठी भाषेला नवनव्या शब्दांची रसद पुरवण्याच काम हे ग्रामीण महाराष्ट्रानेच केलाय आणि 'शहरी लोक' नाही तर अस्सल गावाकडची मंडळीच मराठी भाषा जिवंत ठेवतील ह्यावर आमच एकमत झाल .<br /><br />नागराज ची लंडन ची फ्लाईट असल्यामुळे तासाभरात आम्हाला चर्चा आटोपती घ्यायला लागली .मला भेटायला तो इथे थांबला ह्यासाठी त्याचे परत परत आभार मानले<br /><br /> मराठी भाषेला असा एक सुंदर आणि आशयघन चित्रपट देणाऱ्या आणि अतिशय प्रभावीपणे आपला संदेश पोहोचविणाऱ्या ह्या मस्त कलंदर , साध्या , दिलदार मित्राचा निरोप घेतला . ऑफिसला परत जात असताना मनात मात्र ' हलगी ' परत वाजू लागली . ठरवलं की इतके सुंदर मराठी चित्रपट , केवळ मराठीच नाही तर जगातल्या सर्व भाषिक लोकांपर्यंत पोहोचवण्यात आपण खारीचा वाटा उचललाच पाहिजे . <br /><br />ता क : मंडळी , आज ( ७ नोव्हेंबर २०१४ ) आमच्या इथे 'फॅंड्री' चा शो आहे … सगळे प्रेक्षक जर्मन . कळवेन नक्की त्यांची प्रतिक्रिया <br /><br /><strong> </strong>
आपला<br />
अजित रानडे<br />
मराठी कट्टा जर्मनी</span><br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
,<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://3.bp.blogspot.com/-NTdx-0ZfV7M/VyDMPgxuzsI/AAAAAAAABwQ/qI-EOyejLDw_Xdue9eU1XSI86RgM96nZACKgB/s1600/image.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="300" src="https://3.bp.blogspot.com/-NTdx-0ZfV7M/VyDMPgxuzsI/AAAAAAAABwQ/qI-EOyejLDw_Xdue9eU1XSI86RgM96nZACKgB/s400/image.jpg" width="400" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://1.bp.blogspot.com/-f0pFqTJ-k3k/VyDMP2URuXI/AAAAAAAABwQ/_Dc2Op_-2zgM6vz-6kiHEU23jh0f_3FbgCKgB/s1600/image.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="480" src="https://1.bp.blogspot.com/-f0pFqTJ-k3k/VyDMP2URuXI/AAAAAAAABwQ/_Dc2Op_-2zgM6vz-6kiHEU23jh0f_3FbgCKgB/s640/image.jpg" width="640" /></a></div>
</div>
AJIT RANADEhttp://www.blogger.com/profile/01305654279090292754noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6061272802964375934.post-69168136884695205992017-02-19T10:17:00.000+01:002017-10-23T09:42:18.579+02:00भिंतीवरच्या फोटोतल्या सुखद आठवणी <div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://3.bp.blogspot.com/-iChCYG2dD1c/WKliFopiFUI/AAAAAAAAB2o/HbUQfHROFEMEpyWD3qCDq7j_LauKMuhfACLcB/s1600/12345.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="171" src="https://3.bp.blogspot.com/-iChCYG2dD1c/WKliFopiFUI/AAAAAAAAB2o/HbUQfHROFEMEpyWD3qCDq7j_LauKMuhfACLcB/s400/12345.jpg" width="400" /></a></div>
<br />
<br />
आज खरं तर कामात बिलकुल लक्ष लागत नव्हतं . MARKLUEGASTमधली कस्टमर मीटिंग संपवून KULMBACH च्या त्या निर्जन स्टेशनवर पोहोचलो . दुपारची साडेचारची वेळ असली तरी अंधारून यायला सुरुवात झाली होती आणि थंडी चांगलीच 'मी' म्हणत होती . टाइम टेबल पाहिलं तर FRANKFURT च्या ट्रेनला तब्बल तासाभराचा वेळ होता . स्टेशनच्या बाहेर आलो . आसपास पाहिलं तर जवळच्या एका बिस्तरॉमध्ये दोन चार म्हातारे हेलन फिशरच गाणं लावून बेसुरे गात होते ... मला बघून त्यांच्या हातातल्या बाटल्या उंचावत हॅलो असं ओरडले .जर्मनीमधल्या आणि त्यातही मध्य पूर्व जर्मनीच्या अशा खेड्यापाड्यात, गोरीकातडी नसलेला माणूस दिसला हे साले त्याच्याकडे तो चंद्रावरून आलाय की काय अशा नजरेनं बघतात . गेल्या पाच वर्षात अशा नजरांना मी चांगलाच सरावलोय . मीही त्यांच्याकडे काहीसं दुर्लक्ष करत शेजारच्या बेकरीत शिरलो . फेसबुक उघडून उजवीकडच्या today's birthdays कड नजर टाकली . .. तिचा बर्थडे दिसतो का ते पाहिलं ... पण तो नव्हता ... दिसण्याची शक्यताच नव्हती ...कारण फेसबुकवर ती कधी नव्हतीच . कदाचित तिला गरजही नसावी फेसबुकवर येण्याची . .. कारण फेसबुकवरच्या आभासी चेहऱ्यांच्या पलीकडचं जग कसं वाचायचं असत हे तिला चांगलाच अवगत होतं . ... इतक्यात बेकरीच्या त्या म्हाताऱ्या जर्मन मालकिणीनं एक छानसं स्मित करीत कॉफी आणि क्रोझा आणून ठेवलं .... ब्लॅक कॅफेचे दोन घोट गळ्याखाली रिचवले ... . आणि बाहेरच्या झोंबणाऱ्या थंडीत वाफाळणाऱ्या कॅफेचे घोट घेता घेता , परत परत तिचा चेहरा समोर येऊ लागला . ... आणि मन कैक वर्ष मागे जाऊ लागलं<br />
<br />
''कोल्हापूर जिल्ह्याच्या एका टोकाला असलेल्या , 'कापशी ' ह्या छोट्या खेड्यातल्या शाळेतल्या मुलांना शिकविण्यात तिने आयुष्यातली उणीपुरी तीस वर्ष काढली .<br />
<br />
'कापशी' हे खर तर स्वराज्याच्या दौलतीचे , छत्रपतींचे सेनापती , संताजी घोरपडेंचं गाव ... त्यामुळं त्याला ' सेनापती कापशी ' असच नाव पडलं .<br />
तिच्या घरासमोर गावातलं तळ , घोरपडे सरकारांचा भलामोठा वाडा आणि जवळच गावातलं मंदीर ...गावाच्या मावळतीला आणि दक्षिणेला लहानमोठे डोंगर ... अठरापगड जातीच्या ह्या गावात आपल्या मुलानं कुणाशी खेळावं आणि कुठे भटकावं ह्यासाठी तिन त्याला कधीच आडकाठी केली नाही . ..<br />
<br />
गावातल्या गणेश मंदिरामागच्या शिंदेबाईच्या वर्गात न जाणाऱ्या स्वतःच्या मुलाला अधूनमधून फटके द्यायलासुद्धा कमी केलं नाही .<br />
<br />
तळ्याजवळच्या चांभाराच्या मुलाला आपल्या पोटच्या पोराप्रमाणे , स्वतःच्या मुलाबरोबर घरी जेवायला घातलं आणि त्याला शिकवलंसुद्धा ... खेड्यातले जुन्यापुराण्या प्रथांमध्ये गुरफटून गेलेले आजूबाजूचे त्यावेळचे ते लोक काय म्हणतील ह्याबद्दल काडीचाही विचार न करता . ..<br />
<br />
गणित आणि विज्ञान हे तिचे आवडीचे विषय ... आणि वर्गातल्या टगेगिरी करणाऱ्या आणि 'ढ ' मुलांना ते कसे समजतील ह्याकडं तिचा अधिक कटाक्ष . आजच्या घडीला , 'आम्ही बाईंचा वर्ग कधी चुकवायचो नाही ' असं सांगणारे विद्यार्थी शेकड्याने भेटतील .<br />
<br />
पुढे 'कापशी' सोडून 'निपाणीला 'आणि निवृत्तीनंतर कोल्हापूर असा आयुष्याचा प्रवास झाला तरी एक गोष्ट कायम राहिली ... ती म्हणजे रक्तात भिनलेली 'मास्तरकी ' ... सकाळपासून अखंड राबता असणाऱ्या कोल्हापूरच्या त्या घरात माणसांची 'आयुष्याची शिकवणी 'घेण्याचे मोफत क्लास दिवसरात्र सुरु असायचे .... सारे विद्यार्थी त्या अनुभवसागरात न्हाऊन निघायचे आणि परत परत यायचे .... जनसंपर्क तर अफाट .... स्टेशनवरच्या हमालापासून ते कोर्टाच्या न्यायाधीशापर्यंत ....<br />
<br />
केवळ आर्थिक परिस्थितीमुळ , त्यावेळच्या इंटरसायन्सला उत्तम गुण मिळवूनसुद्धा , कुटुंबाची , खरतर लहान बहीण भावंडांची जबाबदारी असल्यामुळे , बी जे मेडिकलला जाऊन डॉक्टर नाही होता आलं आणि आयुष्य छोट्या गावात काढायला लागलं , ह्याची रुखरुख तिच्यापेक्षासुद्धा ... डॉक्टर होऊन देशात परदेशात खोऱ्याने पैसा ओढणाऱ्या तिच्या वर्गमैत्रिणींना जास्ती होती ''<br />
<br />
<br />
.....<br />
<br />
<h3 style="background: rgb(255, 255, 255); border: 0px; color: #222222; font-family: "Helvetica Neue", Helvetica, sans-serif; font-size: 18px; font-stretch: normal; line-height: 1.5em; margin: 0px 0px 0.5em; outline: 0px; padding: 0px; vertical-align: baseline;">
<em style="background: transparent; border: 0px; margin: 0px; outline: 0px; padding: 0px; vertical-align: baseline;">Sonst noch etwas? ( अजून काही हवय का ?) असं त्या बेकरीच्या मालकिणीनं दोनदा तरी विचारलं असेल ... भानावर आलो . आठवणींच्या घराचं दार बंद केलं .. जिच्याबद्दल इतका वेळ विचार करत होतो आणि जिचा आज वाढदिवस होता ती माझी आई , सहा महिन्यांपूर्वीच भिंतीवरच्या फोटोच्या फ्रेममध्ये जाऊन बसली होती . </em></h3>
<div>
<em style="background: transparent; border: 0px; margin: 0px; outline: 0px; padding: 0px; vertical-align: baseline;"><br /></em></div>
<div>
<em style="background: transparent; border: 0px; margin: 0px; outline: 0px; padding: 0px; vertical-align: baseline;">बेकरीच्या बाहेर पडलो ... आणि स्टेशनकडे झपाझप चालू लागलो ... गडद अंधार पडला होता .... वारा सुद्धा भणाणत होता .... आणि पावसाचे हलके शिंतोडेही अंगावर पडले .. समोरच फ्रँकफर्ट ला जाणारी ट्रेन लागली होती त्यात चढलो . </em></div>
<div>
<em style="background: transparent; border: 0px; margin: 0px; outline: 0px; padding: 0px; vertical-align: baseline;"><br /></em></div>
<div>
<em style="background: transparent; border: 0px; margin: 0px; outline: 0px; padding: 0px; vertical-align: baseline;">आणि एप्रिलमधले ते सगळे दिवस परत आठवले . आई गेली त्या आसपास , एप्रिल २० १६ मध्ये , खरंतर मी जर्मनी आणि आसपासच्या काही देशात </em>'' सैराट '' ह्या मराठी चित्रपटाचे शोज करण्याच्या पळापळीत होतो . ६ ते ७ ठिकाणी झालेल्या शोमध्ये थोडेसे पैसे मिळाले असतील . पण ठरवलं ,त्यात थोडी भर घालून आईच्या नावाने एक शिष्यवृत्ती सुरु करू ... ... . पहिल्या येणाऱ्या हुशार विद्यार्थ्यांसाठी नाही तर ... 'आयुष्यात सैरभैर झालेल्या आणि सैराटपणे वागणाऱ्या विद्यार्थ्यांसाठी '... अशा विद्यार्थ्यांना त्याचा काही फायदा झाला तर नक्कीच चांगलं . जर्मनीत आल्यावर गेल्या चार पाच वर्षात काहीना काही कारणांमुळे मी आईला इकडे आणू शकलो नाही , ही सल आयुष्यात कायमच राहील. </div>
<div>
<br /></div>
<div>
तिच्याच गावाच्या शाळेत , तिच्याच नावाची अशी एखादी शिष्यवृत्ती ...तिला एक छोटीशी श्रद्धांजली ठरू शकेल का ? माहिती नाही ... </div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<br />
<br />
<br />
<br />
<br /></div>
AJIT RANADEhttp://www.blogger.com/profile/01305654279090292754noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-6061272802964375934.post-11430172219100480032016-11-21T17:33:00.002+01:002016-11-21T17:37:28.880+01:00जालिम तूने तो कमाल कर दिया<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div style="text-align: left;">
<b><span style="font-size: large;">जालिम तूने तो कमाल कर दिया</span></b><br />
<b><span style="font-size: large;"><br /></span></b>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://4.bp.blogspot.com/-KsLjr7HjpvE/WDMhsc58VmI/AAAAAAAABxs/nDYozopcSfYgi6lys7CX7eKWE_CDlXBkgCLcB/s1600/Bhausaheb%2B%25281%2529.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="400" src="https://4.bp.blogspot.com/-KsLjr7HjpvE/WDMhsc58VmI/AAAAAAAABxs/nDYozopcSfYgi6lys7CX7eKWE_CDlXBkgCLcB/s400/Bhausaheb%2B%25281%2529.jpg" width="298" /></a></div>
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span>
</div>
<div style="text-align: left;">
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"></span><br /></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">२९ डिसेंबर १९९६ … पुण्यातली एक रम्य संध्याकाळ … आणि त्यातही बहुधा रविवार . </span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">खर तर गुलाबी थंडीतल्या अशा रम्य वेळी , पुण्यात येऊन फारशी वर्षं न लोटलेल्या माझ्यासारख्या होस्टेल वासियांचे थवे , डेक्कन किंवा कॅम्पवर प्रेक्षणीय स्थळं शोधत रेंगाळत असतात … पण आज सकाळीच वर्तमानपत्रात वाचलेल्या त्या निवेदनाने मला थेट गरवारे कॉलेजच्या सभागृहात पोहोचवलंय . </span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"></span><br /></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">संध्याकाळचा सहाचा सुमार , गरवारेच प्रशस्त सभागृह , तरुणाईचा वावर तसा थोडा कमीच दिसतोय , … , पण वातावरणात एक मंद सुगंध दाटून राहिलाय , सगळ कस प्रसन्न वाटतंय , मधूनच हास्याची कारंजी फुलताहेत , आज अनेक नव्या जुन्या साहित्यिकांची वर्दळ दिसतीये इथे … जणू काही मराठी सारस्वताचा दरबारच भरलाय . </span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"></span><br /></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">आणि त्याचवेळी ह्या दरबाराच्या खऱ्या मानकऱ्याचं , शहेनशहाचं आगमन होतंय … आज हा बादशाह वयाच्या फक्त एकोणनव्वदाव्या वर्षात पदार्पण करतोय . आणि पुढच्या दोन अडीच तासाच्या कार्यक्रमात हा शहेनशहा सभेला अक्षरश झपाटून टाकतो . संपूच नये अस वाटत राहणारा का र्यक्रम अखेर संपतो पण त्याची नशा , त्याची धुंदी चढते ती आयुष्यभरासाठी. </span></div>
<div style="text-align: left;">
</div>
<div style="text-align: left;">
</div>
<div style="text-align: left;">
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"></span><br /></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">होस्टेलवर परतल्यावर संमोहित अवस्थेतलं माझ मन झरझर कागदावर उतरू लागतं . </span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"></span><br /></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">बहोत खूब ! वाह क्या बात है ! इन्शाअल्ला ! जालीम तुने तो कमाल कर दिया ! जालीम तूने तो पीही नही ! अशा जबरदस्त प्रतिक्रिया श्रोत्यांमधूनउमटताहेत … प्रेक्षकांची , रसिकांची समरसून दाद मिळते आहे … एकंदरीत सगळा जल्लोष चाललाय . हे सगळ चालू असेल तर हा तर उर्दूमधला मुशायरा चाललाय हे सांगायला कुठल्याही काझी किंवा पंडिताला बोलवायची गरज नाही </span></div>
<div style="text-align: left;">
</div>
<div style="text-align: left;">
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">कारण उर्दू भाषा , शेरोशायरी , मुशायरा , इश्क ,मय , साकी , शमा- परवाना , गुल -</span><span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">गुलिस्ता , सैयाद इ . इ . ही समीकरण आपल्या मनाच्या एका कोपऱ्यात पिढ्यानपिढ्यापासून ठाण मांडून बसली आहेत . </span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">आणि म्हणूनच , ' मराठी शायरी तुम्ही ऐकली आहे का ? ' अस विचारणं म्हणजे ' </span><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"> चितळे बंधू मिठाईवाल्यांच्या दुकानात जाउन , आज पापलेट कस किलो मिळेल आणि असं विचारण्यासारखच आहे असं काही लोकांच नक्कीच मत पडेल </span><br />
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: left;">
</div>
<div style="text-align: left;">
</div>
<div style="text-align: left;">
</div>
<div style="text-align: left;">
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">असो , पण ज्याच्या नावातच वा. वा. आहे असा एक जिंदादिल मराठमोळा शायर आपल्या मायमराठीतही होऊन गेला . स्वतच्या विलक्षण शायरीनं रसिकांना धुंद करणारा हा कलंदर म्हणजे वा. वा . उर्फ भाऊसाहेब पाटणकर … मराठी साहित्य शारदेला पडलेलं एक सुंदर स्वप्न . त्यांचा अल्पसा का होईना पण सहवास लाभला , हे माझ परमभाग्य . </span><br />
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: left;">
</div>
<div style="text-align: left;">
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">उर्दू काव्यातला ' कैफ ' मराठी भाषेत समर्थपणे आणणाऱ्या भाऊसाहेबांना ' उर्दू मुशायरा ' आणि ' मराठी कविसंमेलानामधला ' फरक ठळकपणे जाणवतो . मुशायऱ्याचा विशेष म्हणजे शायर आणि श्रोत्यांमधला सुसंवाद , श्रोत्यांची दिलखुलासपणे दाद देण्याची वृत्ती आणि आपल्या कवीसंमेलनामध्ये श्रोत्यांची ' प्रतिसाद शून्यता ' बहुतेक श्रोते चेहऱ्याची घडी न विस्कटता अस्फुट दाद देणारे . भाऊसाहेबांना वक्ता आणि श्रोता ह्यामधला सुसंवाद हवाय </span></div>
<div style="text-align: left;">
</div>
<div style="text-align: left;">
</div>
<div style="text-align: left;">
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">त्यासाठीच समोरचा रसिक कसा हवा हे सांगताना भाऊसाहेब म्हणतात </span><br />
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></div>
<div style="text-align: left;">
</div>
<div style="text-align: left;">
<span class="Apple-style-span"><span class="Apple-style-span" style="font-weight: normal;"><span style="color: black;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><span class="Apple-style-span" style="line-height: 21px;"> ' उन्मेष ज्यांच्या यौवनाचा कहीच ना झाला कमी</span><br /><span class="Apple-style-span" style="line-height: 21px;"> प्यायले जे खूप , ज्यांना वाटे,परी झाली कमी</span><br /><span class="Apple-style-span" style="line-height: 21px;"> निर्मिली मी फक्त माझी , त्यांच्याच साठी शायरी</span><br /><span class="Apple-style-span"><span class="Apple-style-span" style="line-height: 21px;"> सांगतो इतरांस ' बाबा, वाचा सुखे ज्ञानेश्वरी ' </span></span></span></span></span></span><br />
<span class="Apple-style-span"><span class="Apple-style-span" style="font-weight: normal;"><span style="color: black;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><span class="Apple-style-span"><span class="Apple-style-span" style="line-height: 21px;"><br /></span></span></span></span></span></span></div>
<div style="text-align: left;">
</div>
<div style="text-align: left;">
</div>
<div style="text-align: left;">
</div>
<div style="text-align: left;">
<span class="Apple-style-span"><span class="Apple-style-span" style="font-weight: normal;"><span class="Apple-style-span"><span class="Apple-style-span" style="line-height: 21px;"><span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">भाऊसाहेबांना असा जिंदादिल आणि चोखंदळ रसिक हवाय . </span></span></span></span></span><span class="Apple-style-span"><span class="Apple-style-span" style="font-weight: normal;"><span class="Apple-style-span"><span class="Apple-style-span" style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; line-height: 21px;">ही शायरी ऐकून मैफिलीतल्या एखाद्या रसिकाला प्रश्न पडतो की खुद्द भाऊ साहेबांच आताच वय हेच शायरी ऐवजी ज्ञानेश्वरी</span></span></span></span></div>
<div style="text-align: left;">
<span class="Apple-style-span"><span class="Apple-style-span" style="font-weight: normal;"><span class="Apple-style-span"><span class="Apple-style-span" style="line-height: 21px;"></span></span><span class="Apple-style-span" style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"> वाचायचं नाही का ? संभ्रमात पडलेल्या अशा रसिकाला उद्देशून भाऊसाहेब म्हणतात </span></span></span><br />
<span class="Apple-style-span"><span class="Apple-style-span" style="font-weight: normal;"><span class="Apple-style-span" style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></span></span></div>
<div style="text-align: left;">
</div>
<div style="text-align: left;">
<span class="Apple-style-span"><span class="Apple-style-span" style="font-weight: normal;"><span class="Apple-style-span" style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"> ' शायरी ऐकून माझी , सांगेल जो आता पुरे </span></span></span></div>
<div style="text-align: left;">
<span class="Apple-style-span"><span class="Apple-style-span" style="font-weight: normal;"><span class="Apple-style-span" style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">तो रतीच्या चुंबनाही , सांगेल की आता पुरे </span></span></span></div>
<div style="text-align: left;">
<span class="Apple-style-span"><span class="Apple-style-span" style="font-weight: normal;"><span class="Apple-style-span" style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">तोंडही भगवन , अरे त्याचे मला दावू नको </span></span></span></div>
<div style="text-align: left;">
<span class="Apple-style-span"><span class="Apple-style-span" style="font-weight: normal;"><span class="Apple-style-span" style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">ना जरी मंजूर हेही , माझे तया दावू नको ' </span></span></span><br />
<span class="Apple-style-span"><span class="Apple-style-span" style="font-weight: normal;"><span class="Apple-style-span" style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span></span></span></div>
<div style="text-align: left;">
</div>
<div style="text-align: left;">
<span class="Apple-style-span"><span class="Apple-style-span" style="font-weight: normal;"><span class="Apple-style-span" style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">आणि आतापावेतो ज्यांच्या चेहऱ्यावरची माशीही न हललेले , खर तर तोंडाला टाडा लागलेले रसिकही हसून दाद देतात …. वाह , क्या बात है भाऊसाहेब . </span></span></span></div>
<div style="text-align: left;">
</div>
<div style="text-align: left;">
</div>
<div style="text-align: left;">
<span class="Apple-style-span"><span class="Apple-style-span" style="font-weight: normal;"><span class="Apple-style-span" style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">एक खूप महत्वाची गोष्ट म्हणजे , भाऊसाहेबांची ही शायरी म्हणजे उर्दू शायरीचा अनुवाद किंवा भाषांतर आहे अस म्हणाल … तर तसं मुळीच नाही . कारण तिची पाळमुळ खोलवर ह्या मराठी मातीतच रुजलेली आहेत . आणि म्हणूंच ती उर्दूतली ' नखरेल नार ' न ठरता , एका ' ठसकेबाज मऱ्हाटमोळ्या लावणी ' सारखी </span></span></span></div>
<div style="text-align: left;">
<span class="Apple-style-span"><span class="Apple-style-span" style="font-weight: normal;"><span class="Apple-style-span" style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">उतरलीय . </span></span></span><span class="Apple-style-span"><span class="Apple-style-span" style="font-weight: normal;"><span class="Apple-style-span" style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">मजा म्हणजे ह्या शायरीचा फॉर्म्युलाच काही आगळा आहे … उर्दू संस्कृतीतील काव्याहून पूर्णपणे भिन्न . </span></span></span><br />
<span class="Apple-style-span"><span class="Apple-style-span" style="font-weight: normal;"><span class="Apple-style-span" style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"></span></span></span><br />
<span class="Apple-style-span"><span class="Apple-style-span" style="font-weight: normal;"><span class="Apple-style-span" style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"></span></span></span><br />
<span class="Apple-style-span"><span class="Apple-style-span" style="font-weight: normal;"><span class="Apple-style-span" style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">आता हे दोन प्रकारचे प्रियकरच बघा ना ! </span></span></span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"></span><br />
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">उर्दूतला प्रियकर बहुतेक वेळा प्रेयसी जे करायला सांगेल ते करणारा , तिचा ' most obedient servant ' ( अत्यंत विनम्र आणि लाचार सेवक ) . तर भाऊ साहेबांचा शायर , हा मराठमोळा आणि रांगडा … प्रेयसीच्या मागेपुढे लाळ घोटत फिरणाऱ्या त्या लाचार उर्दू प्रियकरासारखा तर तो अजिबात नाही . इश्कातही स्वत:ची अस्मिता जपणारा हा शायर म्हणतो ,</span><br />
<span style="font-family: "arial";"></span><br />
<span style="font-family: "arial";"></span><br />
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"> ' खेळलो इश्कात जैसे बेधुंद आम्ही खेळलो<br /> लोळलो मस्तीत, नाही पायी कुणाच्या लोळलो<br /><br /> अस्मिता इश्कात साऱ्या , केव्हाच नाही विसरलो<br /> आली तशीही वेळ तेव्हा इश्क सारा विसरलो ' </span><br />
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"></span><br />
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">आता प्रेम म्हणजे त्यात त्यात रुसणं फुगणं आणि रडारड आलीच . पण इथेही भाऊ साहेबांनी आपलं स्वत्व जपलय . </span><br />
<span style="font-family: "arial";"></span><br />
<span style="font-family: "arial";"></span><br />
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"> ' रडलो आम्ही इश्कात ,जेव्हा ,आम्हा रडावे वाटले<br /> तेव्हा नव्हे इश्कास , जेव्हा आम्ही रडावे वाटले<br /><br /> इश्कातल्या आसुवरी हा अधिकार ज्याला लाभला<br /> नुसताच नाही इश्क त्याला मोक्ष आहे लाभला' </span><br />
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"></span><br />
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">श्रोत्यांमधला एखादा उतारवयाचा रसिक भाऊसाहेबाना मनापासून दाद देतो . आयुष्यातली शास्त्रवचनं पटण्यासाठी अनेक उन्हाळे- पावसाळे जगावे लागतात हे खरय हे मलाही कदाचित पटत असतं . </span><br />
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"></span><br />
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">मैफिल पुढे सरकते परत एकदा ' इश्क ' ह्या विषयाकडे .… उर्दू शायरीतला मजनू हा अगदीच रडका . इश्कासाठी , प्रेमासाठी आपलं आयुष्य सुद्धा बर्बाद करण्याची तयारी असलेला . भाऊसाहेबांचा मराठी शायर त्या बिचाऱ्या रडक्या मजनूची समजूत घालताना म्हणतो , ' अरे मजनू , ! प्रेमात एखाद्यासाठी पागल होण एकदम मान्य . पण प्रेमातली ती 'लाचारी , ती अगतिकता आणि दीनदुबळेपणा आपल्याला नाही पटत ' . प्रेयसीच्या विरहाने व्याकूळ झालेल्या त्या मजनूला तो म्हणतो </span><br />
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"></span><br />
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">' मजनू अरे थोडा, आम्हा का भेटला असतास तू<br /> एकही आसू खरोखर, गाळला नसतास तू<br /><br /> अरे एक नाही लाख लैला, मिळविल्या असत्या आम्ही </span><br />
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">मिळविल्या नुसत्याच नसत्या, वाटल्या असत्या आम्ही '</span><br />
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"></span><br />
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"></span><br />
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"></span><br />
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">' उजाडे चमन पर हरे मन ' ह्या पठडी मध्ये फिट्ट बसणारा एखादा श्रोत्यांमधला रंगेल म्हातारा आपला लुकलुकणारा एकमेव दात ओंठांवर दाबत ओरडतो ' मुकर्रर इर्शाद ' आणि भाऊसाहेब सुद्धा हा ' वन्स मोअर ' तितक्याच सहजपणे झेलतात . </span><br />
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"></span><br />
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"></span><br />
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"></span><br />
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"> खरतर माणूस जन्मभर इतरांना फसवत असतो . पण मेल्यानंतरच काय ? पण इथेही भाऊसाहेबांच लॉजीक एकदम निराल आहे . ते म्हणतात मेल्यावरही आम्ही ह्या दुनियेला धोका दिला . </span><br />
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"></span><br />
<br />
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">' दोस्तहो , दुनियेस धोका , मेलो तरीही आम्ही दिला </span><br />
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">येऊनही नरकात पत्ता , कैलासाचा आम्ही दिला '</span><span style="font-family: "arial";"> </span><br />
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"></span><br />
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">खरंच, जीवनाकडे इतक्या त्रयस्थपणे पाहणाराच , इतक्या सोप्या भाषेत आयुष्याच तत्वज्ञान सांगू शकतो . </span><br />
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"></span><br />
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">भाऊसाहेब म्हणजे रोखठोक व्यक्तिमत्व … बाप दाखव नाहीतर श्राद्ध कर ह्या बाण्याचे आणि म्हणूनच साक्षात स्वर्गाचा राजा देवेन्द्राला सुद्धा खडसावायाला ते मागे पुढे नाही बघत </span><br />
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"></span><br />
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">'स्वर्गातही जाऊन आता, काय मज मिळवायचे </span><br />
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">मिळविले सारेच येथे, स्वर्गात जे मिळवायचे </span><br />
<span style="font-family: "arial";"></span><br />
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">इंद्रा अरे सांगू नको ,त्या मेनका अन उर्वशा </span><br />
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">कोणा हव्या विसळून तुमच्या , या चहाच्या कपबशा </span><br />
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"></span><br />
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">कल्पवृक्षाची तुझ्या या,ना आम्हा मातब्बरी </span><br />
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">अमुच्या अरे कुंपणाची त्याहुनि मेंदी बरी </span><br />
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"></span><br />
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">त्यांनाच ने स्वर्गात , ज्यांनी त्रास येथे भोगला </span><br />
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">राहून नुसत्या संयमाने, वनवास येथे भोगला </span><br />
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"></span><br />
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"></span><br />
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">आम्हा कशाला स्वर्ग , आम्हा काहीच ना येथे कमी </span><br />
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">आहे जरा जास्तीच येथे , स्वर्गात जे आहे कमी '</span><br />
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"></span><br />
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"></span><br />
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"> आयुष्याचा सारीपाट असा सहजपणे मांडणारे भाऊसाहेब , आता मात्र स्वत:च ह्या मैफिलीचे रिमोट कंट्रोल बनलेले असतात . समोरच्या मैफिलीच्या चेहऱ्यावरचे हावभाव , त्याचं हसणं … रडणं , सगळ काही भाऊसाहेबांच्या मुठीत अल्लाद बंद झालेलं असतं . </span><br />
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">भाऊसाहेबांची शायरी म्हणजे निव्वळ कल्पनाविलास अथवा फॅन्टसी नाही तर तिला चिंतनशीलतेची जोड आहे हे एव्हाना रसिकांच्या मनावर चांगलच ठसलेल असत आणि तेसुद्धा ह्या मैफिलीचाच एक भाग बनून जातात . भाऊसाहेबांच्या बोलण्यातला जोश आणि आत्मविश्वास समोरच्या श्रोत्यांना बाहेरच्या जगाचं भान विसरायला लावण्यास समर्थ असतो . </span><br />
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"></span><br />
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"></span><br />
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">मृत्यूवरचं त्याचं भाष्यही असंच मार्मिक . एकदा एक शायर मृत्यू पावतो . . आपण मेल्यानंतर आपल्या आप्तस्वकीयांच्या , जवळच्या लोकांच्या आपल्या बद्दलच्या भावना काय आहेत याची उत्कंठा लागलेला हा शायर , हळूच आपल्या चेहऱ्या वरचे कफ़न दूर करतो … आणि पाहतो तर ,</span><br />
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"></span><br />
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">'कफ़न माझे दूर करुनी, पाहिले मी बाजूला<br /> एकही आसू कुणाच्या, डोळ्यात ना मी पाहिला</span><br />
<span style="font-family: "arial";"></span><br />
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">बघुनि हे, माझेच आसू धावले गालावरी<br /> जन्मभर हासून मी, रडलो असा मेल्यावरी'</span><br />
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"></span><br />
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"></span><br />
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"></span><br />
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">मैफिल स्तब्ध … काही डोळ्यांच्या कडा ओल्या झालेल्या … क्वचितच एखादा हुंदका .… 'संध्याछाया हृदयाला कदाचित भिववू' लागलेल्या असाव्यात . इतरांच्या चेहऱ्यावरच्या रेषा न रेषा ताणलेल्या . खरच उस्फुर्तपणे प्रतिक्रिया व्यक्त करून चेहऱ्याची इस्त्री विस्कटण्या मध्ये किती मजा असते ह्याचा अनुभव भाऊसाहेबांनी लूजर चा जमाना येण्यापूर्वी आपल्याला दिलाय . </span><br />
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"></span><br />
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">विनोद ते कारुण्य , जीवन ते मृत्यू आणि शृंगारापासून ते परमार्थापर्यंतचे दुनियेतले तमाम विषय हातावेगळे करणारा हा असा अष्टपैलू आणि बहुरंगी माणूस … आणि तेही मायमराठीची 'My Marathi' किंवा 'मऱ्हाटी ए माय' होऊ न देणारा सापडण दुर्मिळच . असा माणूस जन्मण्यासाठी त्या भाषेच देखील भाग्य जन्माव लागतं . </span><br />
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"></span><br />
<br />
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">आपल्या अजर आणि अमर शायरीने मराठी साहित्यदरबाराचे सौंदर्य वाढविणाऱ्या , खुलविणाऱ्या भाऊसाहेबांच्या मराठी शायरीची, तथाकथित तत्कालीन साहित्यिकांनी मात्र नेहमीच उपेक्षा केली . प्रसिद्धीची मेहेरनजर त्यांच्यावर खर तर म्हणवी तितकी झालीच नाही .… किंबहुना फारच कमी झाली . </span><span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">पण ही कदाचित ही खंतसुद्धा शायरीत प्रकट होताना एखाद्या तत्व ज्ञानासारखी भासते . </span><br />
<br />
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">' गालिब, अरे आमुच्याहि दारी , आहेच कीर्ति यायची </span><br />
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">फक्त आहे दर थोडी , मरणास आमुच्या यायची </span><br />
<br />
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">येणार न आमुच्या पुढे ती , प्राण असती तोवरी </span><br />
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"> कीर्ति प्रिय माझी अरे , ही भलतीच आहे लाजरी'</span><span style="font-family: "arial";"> </span><br />
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"></span><br />
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"></span><br />
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"></span><br />
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">भाऊसाहेब स्वत : फौजदारी वकील … यवतमाळ सारख्या थोड्याश्या आडगावातले , कामामुळे स्वत उत्तम शिकारी आणि तेही जंगलात घुसून बेडरपणे वाघाची स्वत: शिकार करणारे . आमनेसामने आणि रोखठोक बोलण ही त्यांची खासियत . म्हणूनच भगवंताला सुद्धा सुनावताना ते म्हणतात </span><br />
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"></span><br />
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"></span><br />
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">'<span style="font-family: "arial";"> </span>आलो तुझ्या दुनियेत नव्हतो चोर वा डाकू आम्ही<br /> एकही ना चीज इथली घेऊनी गेलो आम्ही<br /><br /> तेही असो आमुच्या सवे आणिला ज्याला इथे<br /> भगवन अरे तो देहही मी टाकूनी गेलो इथे </span><br />
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"></span><br />
<div>
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">नुसतेच ना दुनियेत तुमच्या, आलो अम्ही गेलो अम्ही</span></div>
<div>
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">भगवन तुझ्या दुनियेस काही, देऊनी गेलो अम्ही<br /> शायरी तुला अर्पून गेलो, माझे सर्वस्व ती<br /> दुनिया तुला विसरेल भगवन, ना अम्हा विसरेल ती'<span style="font-family: "arial";"> </span></span></div>
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"></span><br />
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">… बस्स !! खरचं भाऊसाहेब आज तुम्ही आम्हाला जिंकलत , तुम्ही जगायला शिकवलंत … रडायलाही शिकवलंत , जीवनाचा मनमुरादपणे आस्वाद घ्यायला शिकवलंत. </span><br />
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"></span><br />
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">'<span style="font-family: "arial";"> </span>सांगेल काही भव्य ऐसी शायरी माझी नव्हे<br /> तो कवींचा मान इतुकि पायरी माझी नव्हे</span><br />
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"></span><br />
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">आम्ही अरे साध्याच, अपुल्या जीवना सम्मानितो<br /> सम्मानितो हासू, तसे या आसवा सम्मानितो '<span style="font-family: "arial";"> </span></span><br />
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"></span><br />
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">असं शायरीतून तुम्ही म्हणता तेव्हा तुमच्या नम्रतेपुढे आम्ही लोटांगण घालतो. </span><br />
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"></span><br />
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">ते तथाकथित बुद्धीजीवी साहित्यिक भले तुम्हाला त्यांच्या पंक्तीत न बसवोत … पण भाऊसाहेब खर सांगतो माझ्यासारख्या सामान्य रसिकांच्या हृदयावर तुम्ही शेकडो वर्षं राज्य करणार आहात … आज तुम्ही आमच्यात नसलात तरीही . </span><br />
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"></span><br />
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">पोटासाठी करत असलेला आमचा नोकरीधंदा आम्हाला निश्चित जगवेल , पण ही तुमची मराठी शेरोशायरी , आयुष्य कशासाठी जगायचं आणि कुणासाठी जगायचं हेच आम्हाला सांगत राहील . </span><br />
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"></span><br />
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">संदर्भ - '<span style="font-family: "arial";"> </span>जिंदादिल , दुनिया तुला विसरेल </span><br />
<span style="font-family: "arial";"></span><br />
<span style="font-family: "arial";"></span><br />
<span style="font-family: "arial";"></span><br />
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;">तळटीप- सदर लेखक मराठी शेरोशायरी ह्या विषयवार साधारणपणे ३० मिनिटांचा कार्यक्रम करू शकतो</span><span style="font-family: "arial";"> </span><br />
<span style="font-family: "arial";"><br /></span>
<span style="font-family: "arial";"><br /></span>
<br />
<span style="color: black; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"></span><br />
<span style="color: black;"></span><br /></div>
<div style="text-align: left;">
</div>
<div style="text-align: left;">
</div>
</div>
AJIT RANADEhttp://www.blogger.com/profile/01305654279090292754noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6061272802964375934.post-45005883012529058002016-06-25T12:12:00.004+02:002020-06-28T23:07:13.548+02:00ब्रेग्झिटचे जर्मनीतील पडसाद <div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://1.bp.blogspot.com/-cnhlMWj0cxU/WDMjUXwPRLI/AAAAAAAABx4/Tt0thWwDHl4jHTIVlnuDrnuRjNp5B7wygCLcB/s1600/vjhvjhv.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="335" src="https://1.bp.blogspot.com/-cnhlMWj0cxU/WDMjUXwPRLI/AAAAAAAABx4/Tt0thWwDHl4jHTIVlnuDrnuRjNp5B7wygCLcB/s640/vjhvjhv.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
<br />
<br />
′ जर्मनीच्या फ्रँकफर्ट शहराच्या परिसरात ३०००० नवीन नोकरीच्या संधी उपलब्ध होणार...<br />
फ्रँकफर्टमधील जागेचे भाव गगनाला भिडणार...<br />
‘ब्रेग्झिट’नंतर युरोपची आर्थिक राजधानी असं बिरुद मिरविणाऱ्या लंडन कडून ते स्थान फ्रँकफर्ट किंवा पॅरिस हिसकावून घेणार ..... ‘ब्रेग्झिट’वरचे निरनिराळे विनोद .....<br />
<br />
जर्मनीतील मराठी माणसांना एकत्र आणण्याचा प्रयत्न करणाऱ्या ′मराठी कट्टा जर्मनीच्या ′ व्हाटसअप ग्रुपवर २४ जूनच्या दुपारपासून अशा संदेशांची देवाणघेवाण जोरात सुरू सुरू झाली . खरं तर आपण , आपला नोकरीधंदा , आपलं कुटुंब , सुट्टीच्या काळात आलेले बऱ्याच जणांचे आईवडील आणि त्यांच्याबरोबर युरोपात फिरण्याचे प्लॅन्स , मुलांना असलेल्या शाळांच्या सुट्ट्यांमुळे महाराष्ट्रातल्या आपापल्या गावी जाण्याची लगबग आणि त्याच नियोजन ह्यात गुंतलेल्या जर्मनीतील मराठीजनांना हे ‘ब्रेग्झिट’ प्रकरण काय आहे हे जाणून घायची उत्सुकता प्रकर्षाने जाणवू लागली .<br />
<br />
जर्मनीतील काही गावात नुकत्याच झालेल्या ′ सैराट चित्रपट प्रदर्शनाच्या ′ च्या आठवणी ताज्या असताना , ′ब्रेग्झिट हे काय ′ सैराट ′ प्रकरण आहे आणि त्याचा इथं जर्मनीत राहताना आपल्यावर काही परिणाम होणार का हे जाणून घ्यायला कदाचित सगळ्यांनाच बराच वेळ लागू शकेल.<br />
<br />
लंडनची आर्थिक क्षेत्रात दादागिरी असल्यामुळे, लंडन मधून काम करणाऱ्या बऱ्याच जर्मन बँका आणि इतर गुंवणूकदार आर्थिक संस्था आता जर्मनीत येतील आणि ह्या क्षेत्रात अजून बऱ्याच संधी उपलब्ध होतील असं आर्थिक सल्ला देणाऱ्या क्षेत्रात काम करणाऱ्या श्रीधर धरणे ह्या मराठमोळ्या तज्ज्ञाच ठाम मत . तर ′ सिवरीन लॅमोती ′ ही जर्मनीत काम करणारी फेंच युवती , हा मान पॅरिसला मिळणार ह्याबाबत अतिशय आशावादी . बर्लिन स्टार्टअप्स मधल्या ′ फ्लोरियान नोल ′ ला युरोपच स्टार्ट अप केंद्र आता ′बर्लिनच ′ होणार ह्याबाबत कोणतीही शंका नसली , तरी स्टार्ट अप्स , किंबहुना कोणताही व्यवसाय चालवताना फक्त आपल्या देशाचा विचार करून चालत नाही , तर संपूर्ण जगाची बाजारपेठ आपल्याला कशी उपलब्ध होईल आणि त्यासाठी जगभरात आर्थिक स्थैर्य असणं किती आवश्यक आहे ह्याची पुरेपूर जाणीव आहे .<br />
पण ह्या झाल्या जर्मनीतील माझ्यासारख्याच नोकरी धंदा करणाऱ्या सर्वसामान्यांच्या प्रतिक्रिया . पण त्यांना जर्मन माणसाची प्रातिनिधिक प्रतिक्रिया असं लेबल लावणं धाडसाचं ठरेल.<br />
<br />
सध्या युरोपात फ़ुटबॉलचा हंगाम आहे . म्युनिकच्या आयरिश केनेडीज बार पासून ते कुलम्बाख सारख्या छोट्या गावातल्या बिस्त्रो मध्ये रोज संध्याकाळी बीअरचे मग्ज उंचावत , मोठ्या स्क्रीनवर फ़ुटबॉल मॅचचा आनंद घेण्यात आणि सोबत हेलेन फिशर च्या गाण्यावर थिरकण्यात तरुणाई धुंद आहे . आबालवृद्ध आपापल्या घरी आणि इतर सार्वजनिक ठिकाणी फ़ुटबॉल मॅच सहसा चुकवत नाहीत . अशावेळी ब्रेग्झिटचे जर्मनीवरील दूरगामी परिणाम आणि सध्याचे बदल ह्यावर बोलण्याचा मक्ता केवळ वृत्तपत्र , सोशल मीडिया , राजकारणी ह्यांनी घेतलाय का असं वाटण्याजोगी परिस्थिती आहे . ब्रेग्झिट ही दुसऱ्या महायुद्धानंतरची युरोपमधील सर्वात मोठी घटना आहे का ह्यावर आता खरतर चर्वीचर्वण सुरू होईल .<br />
<br />
ब्रेग्झिट म्हणजे काय आणि युरोपिअन महासंघ काय आहे ह्याबद्दल आतापर्यंत वर्तमानपत्रातून बरंचसं प्रबोधन झालं आहे . त्यामुळे ब्रेग्झिट आणि त्याचे जर्मनीवर होणारे संभाव्य परिणाम ह्याबद्दलच्या लोकांच्या काही प्रतिक्रिया आणि सोशल मीडिया आणि वृत्तपत्रांमुळे होणार विचारमंथन इतकाच ह्या लेखाचा आवाका आहे .<br />
<br />
ब्रेग्झिटच्या जर्मनीमधील पडसाद समजून घेण्याआधी जर्मनी आणि ब्रिटन ह्यांच्या पूर्वापार संबंधांचा आढावा घेणं उचित ठरेल . दोन्ही देशांचे संबंध तसे पूर्वापार पासूनचे आहेत . ब्रिटन आणि जर्मनीच्या शाही राजघराण्यात एकमेकांशी सर्रास विवाह होत असत . ह्या सोयरिकी वेगवेगळ्या कारणांसाठी जोडल्या जात . इतकंच काय तर ब्रिटनचं शाही राजघराण तब्बल १९१७ पर्यंत आपलं आडनाव Von Sachsen Coburg Gotha असं जर्मन पद्धतीनं लावत असे . पहिल्या महायुद्धानंतर जनमताच्या रेट्यामुळे त्यांनी आपलं आडनाव बदलून विंडसर (Windsor) असं केलं . बिस्मार्कच्या नेतृत्वाखाली जर्मनी एकसंध होण्याच्या आधीपासून Hanseatic League ( हॅन्सीऍटीक लीग मुळे ) उत्तर जर्मनीतील क्युबेक , ब्रेमेन आणि हॅम्बुर्ग ह्या शहरांशी ब्रिटनचा व्यापार होत होता . उदारमतवादाचा पुळका असणाऱ्या ब्रिटनने , कार्ल मार्क्स आणि फ्रेड्रिश एंगल्स ह्या विचारवंतांना ब्रिटनमध्ये आश्रय दिला होता .<br />
<br />
सागरावर हुकूमत गाजवणाऱ्या इंग्लिश आणि फ्रेंच सत्तांनी जगभर आपल्या वसाहती निर्माण केल्या . तर संशोधनाला वाहिलेल्या जर्मनीने , वेगवेगळी उत्पादन तयार करून संपूर्ण जगात आपला आर्थिक दबदबा निर्माण केला .दुसऱ्या महायुद्धानंतर बेचिराख झालेल्या जर्मनीची आर्थिक आणि लष्करी कोंडी करण्यात ब्रिटन आघाडीवर होता . औद्योगिक दृष्ट्या समृद्ध अशा रुहर ( RUAR) सिलेनिया (Silenia) हे प्रांत ताब्यात घेण्यात अनुक्रमे ब्रिटन आणि रशिया आघाडीवर होते . तर कोळशाने समृद्ध सारलँडचा लचका फ्रान्सने तोडला.<br />
<br />
दुसर्या महायुद्धाचा जर्मनीवर , इथल्या माणसाच्या मानसिकतेवर प्रचंड परिणाम झाला , एक संपूर्ण पिढी पराभूत मानसिकतेत जगली .. कदाचित पुढच्या एकदोन पिढ्यात सुद्धा ह्या गोष्टी संक्रमित झाल्या . पण प्रचंड चिकाटी , परिश्रम ह्या बळावर जर्मनीने जागतिक पातळीवरच आपलं स्थान अधिकच पक्क केलं.<br />
<br />
पहिल्या महायुद्धानंतर जेत्या राष्ट्रांनी , पराभूत राष्ट्रांवर घातलेल्या जाचक अटीमधून धडा घेऊन सर्वानी एकत्र वाटचाल करण्याचा निर्णय घेतला . बाह्य सत्ताकेंद्रांना ( अमेरिका आणि रशिया ) दूर ठेऊन आपल्या भवितव्यासाठी एकत्र येणं ही<br />
अपरिहार्य गरज बनली आणि जागतिक शांततेचं लेबल लावत युरोपिअन युनियनचा जन्म झाला .<br />
<br />
आज पश्चिम युरोपातील नागरिक संपन्न आयुष्य जगत आहेत . ब्रिटन हा जर्मनीचा अमेरिका आणि फ्रान्स खालोखाल तिसऱ्या क्रमांकाचा व्यापारातील<br />
भागीदार आहे . दोन्ही देशांना एकमेकांना असलेली गरज अनेक गोष्टींमुळे अधोरेखित झाली आहे . जर्मनीच्या राष्ट्राध्यक्ष अँगेला मर्केल ह्यांना ग्रीसचे संकट , युक्रेनवरील आपत्ती आणि स्थलांतरितांचा प्रश्न ह्यासाठी ब्रिटनने साथ दिली आहे . अंतगर्त पक्षीय राजकारण आणि विविध विरोधी दबावगट ह्यामुळे<br />
चिंतीत असलेल्या मर्केल ह्यांच्यासाठी ब्रेग्झिट ही अजूनही डोकेदुखी ठरू शकते . जगातील सर्वात जुनी लोकशाही असणारा एक साथीदार आपल्याला सोडून गेलाय हे सत्य पचवणं युरोपिअन महासंघातील देशांना आणि विशेषतः जर्मनीला थोडं अवघड जाणार हे निश्चित .<br />
जर्मनीवर नेहमीच दादागिरी करत असल्याचा आरोप करणाऱ्या लहानमोठ्या युरोपीय राष्ट्रांना , फ्रान्स सारख्या शेजाऱ्याला एकत्र पुढे घेऊन जाण्याची आणि २७ युरोपीय राष्ट्रांची मोट टिकवून ठेवण्याचं मोठी जबाबदारी जर्मनीवरचं आहे हे मात्र नक्की . अँगेला मर्केल त्या कशी निभावतात हे पाहावं लागेल .जगाच्या व्यापारातील एक चतुर्थांश वाट असणाऱ्या युरोपिअन युनियनला जागतिक शांततेसाठी मोठं योगदान द्यावं लागणार हे दिसतच आहे . त्यासाठी एकमेकांमधल संशयाचं धुकं दूर करून समस्यां हाताळण्याचा अनुभव असलेल्या जर्मनीला तारेवरची कसरत करावी<br />
लागेल . अभियांत्रिकी आणि उत्पादन , औषधनिर्माण करणारे पारंपरिक मध्यम /मोठे /कौटुंबिक उद्योग हा जर्मन अर्थव्यवस्थेचा कणा आहे . ब्रेग्झिटमुले त्याला हादरे बसले तरी तो कोलमडणार नाही हे निश्चित .<br />
<br />
ब्रेग्झिटमुळे लोकांच्या नोकऱ्या जाणार की अजून नोकरीच्या संधी वाढणार? युरोपातून ब्रिटनमध्ये स्थलांतरित झालेले लोक परत चरितार्थाच्या शोधात जर्मनी आणि फ्रान्स मध्ये येणार का ? २७ राष्ट्रांची त युती अभेद्य राहणार की महासंघ दुभंगणार ? इथल्या सामान्य माणसाच्या आयुष्यावर ह्याचा काय परिणाम होणार ? व्हिसा ची परिस्थिती काय असेल ? ब्रिटनमध्ये काम करणाऱ्या ८०० हून जास्ती भारतीय कंपन्यांची पुढी वाटचाल कशी असेल ? असे अनेक प्रश्न समोर येत आहेत . त्याची उत्तर शोधण्यासाठी बराच काळ जावा लागेल .<br />
<br />
<br />
ह्या सगळ्याचा विचार करत असताना , एकदम एक जुनी गोष्ट आठवली . २०१२ साली भारतीय रिझर्व्ह बँकेचे त्यावेळचे गव्हर्नर डी . सुब्बाराव ह्यांना जर्मनीत भेटण्याचा योग्य आला होता . एका युरोपियन पत्रकाराने सुब्बाराव ह्यांना एक खोचक प्रश्न विचारला . तो असा ′ भारतात ५० वर्षांपेक्षा सुद्धा जास्ती काळ लोकशाही नांदत आहे . तरी तुमच्या देशातील दारिद्र्य , बेकारी ह्या गोष्टी पहिल्या तर तुमचा भविष्यकाळअतिशय अवघड दिसतो ′. <br />
सुब्बाराव ह्यांच्यासारख्या अतिशय ज्ञानी आणि चतुरस्त्र विद्वान माणसानं त्या पत्रकाराला विचारलं , आपल्या युरोपियन युनियनमध्ये २८ देश आहेत तर आमच्या भारतात ३६ ( राज्य आणि केंद्रशासित प्रदेश मिळून ) , युरोपिअन युनियनचा विचार करता भारत हासुद्धा खंडप्राय देश आहे , आमची लोकसंख्या दुप्पट आहे आणि कदाचित समस्या चौपट , काश्मीरच्या माणसाला तामिळनाडूची भाषा समजत नाही . पण आमच्या देशाची अजून ३६ शकलं होऊन युरोपियन युनियनप्रमाणे ३६ देश नाही झाले . आम्ही एकसंध आहोत . Gentleman I am worried about your future than mine . मला तुमची जास्त काळजी आहे . <br />
सुब्बाराव ह्यांचं ते उत्तर ऐकून कार्यक्रम संपल्यानंतर सर्वात जास्ती कॉलर ताठ झालेला माणूस मीच होतो .<br />
<br />
अजित रानडे<br />
फ्रँकफर्ट जर्मनी<br />
<a href="mailto:ajit.ranade.1@gmail.com">ajit.ranade.1@gmail.com</a><br />
<div style="font-size: 12.8px;">
<br /></div>
<div>
<span style="font-size: 12.8px;">Blog : <a data-saferedirecturl="https://www.google.com/url?hl=en&q=http://ajitranade-thewanderer.blogspot.de/&source=gmail&ust=1466933347845000&usg=AFQjCNEAljoR1toj5mIJAi30q-bZ2HwCaw" href="http://ajitranade-thewanderer.blogspot.de/" target="_blank"><span style="color: #1155cc;">http://ajitranade-thewanderer.<wbr></wbr></span>blogspot.de/</a></span></div>
<br />
<br />
<br />
<br /></div>
AJIT RANADEhttp://www.blogger.com/profile/01305654279090292754noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6061272802964375934.post-55963175163420673292015-12-16T02:32:00.000+01:002015-12-22T06:24:31.351+01:00 रणधुरंधर श्रीमंत बाजीराव पेशवे आणि ' बाजीराव मस्तानी चित्रपट' <div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: medium;"> </span></span><br />
<span style="font-size: large;"></span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://1.bp.blogspot.com/-Rc4EVRrVtEk/VnC6kYtRXnI/AAAAAAAABtk/ta6m3XAviJY/s1600/1.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="426" src="http://1.bp.blogspot.com/-Rc4EVRrVtEk/VnC6kYtRXnI/AAAAAAAABtk/ta6m3XAviJY/s640/1.jpg" width="640" /></a></div>
<span style="font-size: large;"></span><br />
<span style="font-size: large;">रणधुरंधर श्रीमंत बाजीराव पेशवे ह्यांना सादर प्रणाम !</span><br />
<span style="font-size: large;"></span><br />
<span style="font-size: large;">श्रीमंत , </span><br />
<br />
<span style="font-size: large;">पत्रास सुरुवात करण्यापूर्वीच श्रीमंतांची माफी मागतो . महाराष्ट्राला महाराष्ट्राबाहेर नेऊन , मराठ्यांच्या समशेरीचा वचक , आलम </span><span style="font-size: large;">हिंदुस्तानात बसविणाऱ्या आपल्यासारख्या अजेय आणि पराक्रमी योद्ध्याच्या नजरला नजर भिडवावी इतकी आमची पात्रता न्हाई … तरीबी पत्र लिवायचं धाडस करतोय … त्यामुळं काही चूका झाल्या तर आम्हाला लेकरावाणी पोटाशी धरा .</span><br />
<span style="font-size: large;"></span><br />
<span style="font-size: large;"> आमच नाव तात्या डोंगळे . महाराष्ट्र कर्नाटक सीमाभागात आमचं लहाणपण गेलं आणि आम्ही म्हराटी सातवी पर्यंत शिक्षण कर्नाटकातच घेतलं… तिथ इतिहासाच्या पुस्तकात तुम्ही आम्हाला कधीच नाही भेटलात श्रीमंत …अगदी ओझरता उल्लेख व्हता पण ज्यादा न्हाई . खर सांगायचं म्हंजी आम्हाला इतिहासात मराठ्यांच्या इतिहासापेक्षा टिपू सुलतान , हैदरअली , वीर राणी चन्नमा , दुसरा पुलकेशी ह्यांचा इतिहास शिकाय मिळाला . पण आम्हाला आमच्या आईच्या भाषेची आणी मराठ्यांच्या इतिहासाची आवड अगदी पहिल्यापासून . त्यामुळं आम्ही पुस्तक वाचीत व्हतो . </span><br />
<span style="font-size: large;"></span><br />
<span style="font-size: large;">रियासतकार सरदेसाई , वि . का . राजवाडे पासून ते पानिपतकार विश्वासराव पाटील ह्यांची झाडून समदी पुस्तकं वाचून काढली . जसा जमलं तसा मराठ्यांच्या इतिहासाचा अभ्यास करण्याचा प्रयत्न केला . मोडी लिपी शिकलो थोडीबहुत . </span><br />
<span style="font-size: large;"></span><br />
<span style="font-size: large;"> साधारण २० ते २२ वर्षांपूर्वी आम्ही पुण्यनगरीत शिकाय आलो तवा शनिवारवाड्यावर आपला घोड्यावर बसलेला पुतळा पाहिला ( पुण्यात त्याला अश्वारूढ पुतळा म्हणत्यात ) आणि आमच्या धमन्यातल रक्त उसळ्या मारू लागलं . पुण्यातल्या त्यावेळच्या वातावरणानं आणि आम्हाला भेटलेल्या चांगल्या मित्र मंडळींमुळे आम्ही किल्ल्यांसाठी वेडे झालो . मराठ्यांच्या इतिहासाच्या आवडीपोटी आमीबी चांगले दोनेशे ते सव्वादोनशे वेगवेगळे किल्ले पालथे घातले . थोरल्या महाराजांनंतर , आमचं दूसर प्रेम कोणावर असेल तर ते म्हणजे तुम्हीच . मध्य प्रदेशातल्या आपल्या रावेरखेडीच्या समाधीवर बी आम्ही दोन वेळा डोक ठीऊन आलो . </span><br />
<span style="font-size: large;"></span><br />
<span style="font-size: large;">सध्या गेल्या चार वर्षांपासून आम्ही इथ युरोपात जर्मनीमदी राहतो … पण श्रीमंत तुम्हास्नी एक गोष्ट सांगावी म्हणतो , आपल्याला वळीखणारे आणि आपल्या लढायांचा अभ्यास करणारे लोक इथबी हायेत . फ्रांस मधल्या स्ट्रासबोर्ग नावाच्या शहरात पौल मॉजे ह्या आमच्या मित्राला तुम्ही पालखेडची लढाई कशी लढलात हे माहिती आहे . त्यांच्या लष्करी शाळेत बाजीराव पेशवा कोण हे शिकवत्यात . इथं आमचा एक तुर्की मित्र आहे आणि त्याला अफगाणी अहम्दशहा अब्दालीची आणि इराणच्या नादीरशहाची माहिती आहे तशी आपलीसुद्धा माहिती आहे . हे लोक इतिहास तज्ज्ञ आहेत असं आम्हाला न्हाई म्हणायचं . पण तीनशे वर्षांपूर्वी मराठ्यांच्या समशेरीचा दरारा कुठपर्यंत पोचला होता हे आमच्या मित्रांकडून ऐकून आमचा ऊर अभिमानाने भरून येतो . माफी असावी श्रीमंत , पन येवढ पाल्हाळ लावायचं कारण येकच आणी त्ये म्हंजे तुमी आमच पत्र शेवटपत्तूर वाचाल .</span><br />
<span style="font-size: large;"></span><br />
<span style="font-size: large;"> पत्र लिवायचं खर कारण आता सांगत हाये . सध्या आपल्या महाराष्ट्रामधी तुमच्या आणि मस्तानीबाई साहेबांच्या एका चित्रपटाच्या निमित्ताने चांगलाच धुरळा उठलेला हाये . जो उठेल तो आपलं मत देतोय … सोशल मिडीयावर नुसती राळ उडवून दिलेली हाये समद्यांनी . आणि श्रीमंत , मजा म्हंजे कुठलाबी राजकीय पक्ष पक्ष ह्यमदी सामील न्हाई . आम्ही लय विचार केला ह्यावर . आणि लक्षात आलं की कदाचित तुमच्या नावाचा त्यांना मतासाठी आणि निवडणुकीसाठी काही फायदा न्हाई . असो सांगायचा मुद्दा असा की सगळीजण आपलीच घोडी दामटवत सूटल्येत , पण एका मोठ्या माणसाला, ज्यानं मराठ्यांची भीमथडीची तट्ट यमुनापार केली त्याना , म्हणजे आपल्याला ....साक्षात श्रीमंत बाजीराव बल्लाळ पेशवे ह्यांना कोणीच काही विचारात न्हाई … आणि म्हणूनच हा पत्रप्रपंच .</span><br />
<span style="font-size: large;"></span><br />
<span style="font-size: large;">आता थोडक्यात मुद्दा सांगतो श्रीमंत. </span><br />
<span style="font-size: large;"></span><br />
<span style="font-size: large;">१. आपल्या बॉलीवूड मध्ये एक दिग्दर्शक हाये … प्रेमकथेवर भव्यदिव्य चित्रपट तयार करणं ही त्याची खासियत . त्याच नाव संजय लीला वाटलावली न्हाई भन्साळी . तर श्रीमंत , त्यानं साक्षात तुमच्यावर आणि मस्तानी बाईसाहेबांवर एक चित्रपट बनवलेला हाये … फक्त २०० कोटी टाकून … एकदम कोरा करकरीत .. जबरदस्त युद्धप्रसंग आणी प्रचंड शेट ( सेट) … सगळ कस एकदम भव्य . … आता ह्यावर आमच कायबी म्हणण न्हाई . एक मराठी नसलेला माणूस मराठ्यांच्या / पेशव्यांच्या इतिहासावारती चित्रपट बनवतोय आणी त्यो चित्रपट जगभर बघितला जाणार ह्याचा आम्हाला अतीव आनंद आहे .</span><br />
<span style="font-size: large;"></span><br />
<span style="font-size: large;">२. ह्या चित्रपटात रणवीर सिंह नावाचा एक चांगला आणी थोडा गमत्या अभिनेता तुमची भूमिका करणार हाये . तुमच्यापेक्षा त्याची उंची थोडी कमी आहे पण काही हरकत नाही ( तशी आमचीबी उंची कमीच हाये ) </span><br />
<span style="font-size: large;"></span><br />
<span style="font-size: large;">३. दीपिका आणी प्रियांका म्हणून दोन शिडशिडीत नट्या हायेत त्या अनुक्रमे मस्तानीबाई साहेब आणि काशीबाई राणीसाहेब ह्यांच्या भूमिका करणार हायेत. इथबी काही हरकत नाही . आम्हाला दोघीबी आवडतात… अभिनेत्री म्हणून</span><br />
<span style="font-size: large;"></span><br />
<span style="font-size: large;">आमची खरी हरकत पुढे आहे</span><br />
<span style="font-size: large;"></span><br />
<span style="font-size: large;">१. काशीबाई राणीसाहेब आणि मस्तानीबाई साहेब ह्याना ह्या चित्रपटात एकत्र नाचताना दाखिवलंय , जे इतिहासात घडणे शक्य नव्हते , खर म्हणजे घडलच नाही .</span><br />
<span style="font-size: large;">त्यातून ह्या दोन स्त्रिया बेंबाटताना दाखविल्या आहेत ( बेंबी दाखवत नाचणे ) . मराठेशाही आणी पेशवाईतील कुलीन स्त्रियांच्या पेहरावा बद्दल मी आपल्याला काय सांगणार श्रीमंत ? पिंग्याच्या नावाने लावणी सारखा नृत्यप्रकार दाखवून दिग्दर्शकाला आपला गल्ला वाढवायचा आहे हे उघड आहे . आम्हास्नी बी लावणी जाम आवडते … पण पिंगा म्हंजी लावणी न्हाई ना ? असो , दीपिका आणी प्रियांका ह्या सुंदर अभिनेत्री आहेत , आम्हाला त्याचं सर्व नृत्यप्रकार आवडतील , पण त्या चटकचांदण्यांना मराठ्यांच्या इतिहासाशी काय देणघेण , पैसे आणि चांगली भूमिका मिळाली की संपलं … दिग्दर्शकाच्या तालावर नाचणाऱ्या कळसूत्री बाहुल्या .</span><br />
<span style="font-size: large;"></span><br />
<span style="font-size: large;">पण येक महत्वाची गोष्ट आहे , संजय लीला भन्साळी हा माणूस आपले म्हणजे श्रीमंत बाजीराव पेशव्यांचे नाव वापरून चित्रपट बनवतोय … तेबी कुणाला कुठलीही रॉयलटी न देता … आणी तेबी इतिहासाचे लचक तोडून . ' श्रीमंत ' , इतिहासाचा काथ्याकूट मी करत बसत नाही … आपणापेक्षा सत्य अधिक कोण जाणणार? </span><br />
<span style="font-size: large;"></span><br />
<span style="font-size: large;">२. अर्ध्या पेक्षा अधिक हिंदुस्तान आपला ताब्यात घेणारं बाजीराव पेशवे जेव्हा चित्रपटात ' वाट लावली … वाट लावली' किंवा ' चटक मटक चटक मटक ' अस म्हणतात तेव्हा चांगलच खटकत आम्हाला ते श्रीमंत … बाजीराव पेशवा म्हणजे कोणी टपोरीगिरी करणारा दाक्षिणात्य भडक चित्रपटातला हिरो नाही . त्यांच्या तोंडचं शब्द गीतकाराने निवडताना काळजी घेतली पाहिजे .</span><br />
<span style="font-size: large;"></span><br />
<span style="font-size: large;">३. हे ह्या चित्रपटाचे फक्त प्रोमोज आहेत … खरया चित्रपटात अजून काय वाट लावली आहे हे फक्त भन्साळी लाच माहिती असेल आणि ते १८ डिसेंबर ला कळेल , </span><br />
<span style="font-size: large;"></span><br />
<span style="font-size: large;">असो , आपण सत्य जाणताच … मी काय सांगणार आपल्याला ?</span><br />
<span style="font-size: large;">आम्ही चित्रपटाच्या विरोधात नाही …आम्हीबी कलाकार हाये . येखादा चित्रपट करताना कलात्मक मुभा ( म्हराटीत त्याला आम्ही शीनेमाटीक लिबर्टी म्हणतो ) घेण नवीन न्हाई पण इतिहासाची तोड फोड करून नाही एवढंच आमचं म्हणण आहे .</span><br />
<span style="font-size: large;"></span><br />
<span style="font-size: large;">विरोधासाठी विरोध करणारे विरोधक आम्ही न्हाई . ह्या चित्रपटाला आमच्या शुभेच्छा हायेत हे नक्की पण चूका दुरुस्त केल्यावर .</span><span style="font-size: large;">हा चित्रपट ४०० काय ५०० कोटी कमवूदे आम्हाला आनंद हाये . आमच्या मराठी साम्राज्याचा डंका परत एकदा जगभर वाजेल .</span><span style="font-size: large;">पण आहे त्या घोडचूका तशाच ठेऊन हा जर चित्रपट प्रसिद्ध झालाच तर चुकीचा इतिहास इतिहास लोकांसमोर येईल .</span><br />
<span style="font-size: large;"></span><br />
<span style="font-size: large;">असो , जाऊदे ज्यादा इच्चार करून डोस्क्याची मंडई न्हाई करणार आता . श्रीमंत खर सांगतो आम्हाला आता ह्याची आता भीती वाटेनाशी झालीये … कारण असे भन्साळीचे किंवा अजून कोणाचे छप्पन्न चित्रपट येतील</span><br />
<span style="font-size: large;"></span><br />
<span style="font-size: large;">पण आमच्या मनातील श्रीमंत बाजीराव एकच असतील , ते म्हणजे मोंगल , निजाम , पोर्तुगीज , सिद्दी अशा सर्व शत्रूंना पुरून उरणारे आणि मराठ्यांचा जरीपटका आलम हिंदुस्थानवर फडकवणारे <span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: x-large;"><strong>रणधुरंधर श्रीमंत बाजीराव बल्लाळ पेशवे</strong></span> </span><br />
<span style="font-size: large;"></span><br />
<span style="font-size: large;">बहुत काय लिहिणे ?</span><br />
<span style="font-size: large;"></span><br />
<span style="font-size: large;"></span><br />
<span style="font-size: large;">आपला नम्र </span><br />
<span style="font-size: large;"></span><br />
<span style="font-size: large;">तात्या डोंगळे </span><br />
<span style="font-size: large;">मु. पो. जर्मनी </span><br />
<span style="font-size: large;"></span><br />
<span style="font-size: large;"></span><br />
<span style="font-size: large;"></span><br />
<span style="font-size: large;"></span><br />
<span style="font-size: large;"><strong><span style="color: #222222; font-family: "mangal";"> ॥श्री</span></strong><b><span style="color: #222222; font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman";"> </span></b><b><span style="color: #222222; font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman";">राजा</span></b><b><span style="color: #222222; font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman";"> </span></b><b><span style="color: #222222; font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman";">शाहु</span></b><b><span style="color: #222222; font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman";"> </span></b><b><span style="color: #222222; font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman";">नरपती</span></b><b><span style="color: #222222; font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman";"> </span></b><b><span style="color: #222222; font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman";">हर्ष</span></b><b><span style="color: #222222; font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman";"> </span></b><b><span style="color: #222222; font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman";">निधान</span></b><b><span style="color: #222222; font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman";">, </span></b><b><span style="color: #222222; font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman";">बाजीराव</span></b><b><span style="color: #222222; font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman";"> </span></b><b><span style="color: #222222; font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman";">बल्लाळ</span></b><b><span style="color: #222222; font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman";"> </span></b><b><span style="color: #222222; font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman";">मुख्य</span></b><b><span style="color: #222222; font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman";"> </span></b><b><span style="color: #222222; font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman";">प्रधान</span></b><b><span style="color: #222222; font-family: "arial" , "sans-serif"; font-size: 12pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman";"> </span></b><b><span style="color: #222222; font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman";">॥</span></b></span><br />
<span style="font-size: large;"></span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://4.bp.blogspot.com/-UW5Bd701PBM/VnC6vA6UZRI/AAAAAAAABts/uUKY6Sw-DxU/s1600/2.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="400" src="http://4.bp.blogspot.com/-UW5Bd701PBM/VnC6vA6UZRI/AAAAAAAABts/uUKY6Sw-DxU/s400/2.jpg" width="287" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://1.bp.blogspot.com/-FUAhsbyKljw/VnC6z2ZnOuI/AAAAAAAABuE/pSoWI2mv4oI/s1600/3.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="http://1.bp.blogspot.com/-FUAhsbyKljw/VnC6z2ZnOuI/AAAAAAAABuE/pSoWI2mv4oI/s1600/3.png" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://4.bp.blogspot.com/-hJtjIBJaEqU/VnC6z8yzkzI/AAAAAAAABt8/U8sWcH0a7OA/s1600/4.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="266" src="http://4.bp.blogspot.com/-hJtjIBJaEqU/VnC6z8yzkzI/AAAAAAAABt8/U8sWcH0a7OA/s400/4.png" width="400" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://1.bp.blogspot.com/-S63Yoq3vZ4c/VnC6za6-JUI/AAAAAAAABt0/bc9dLiMSJMc/s1600/5.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="298" src="http://1.bp.blogspot.com/-S63Yoq3vZ4c/VnC6za6-JUI/AAAAAAAABt0/bc9dLiMSJMc/s400/5.jpg" width="400" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://3.bp.blogspot.com/-IAqE9OXBBNI/VnC6zn76R6I/AAAAAAAABt4/MdMv_2hslwk/s1600/6.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="250" src="http://3.bp.blogspot.com/-IAqE9OXBBNI/VnC6zn76R6I/AAAAAAAABt4/MdMv_2hslwk/s400/6.jpg" width="400" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<span style="font-size: large;"></span><br />
<span style="font-size: medium;"><span style="font-size: large;"><b><span style="color: #222222; font-family: "mangal" , "serif"; font-size: 12pt; mso-fareast-font-family: "Times New Roman";"></span></b></span></span><br />
<span style="font-size: large;"></span><br />
<span style="font-size: large;"></span><br />
<span style="font-size: large;"></span><br />
<span style="font-size: large;"></span><br />
<span style="font-size: large;"></span><br />
<span style="font-size: large;"></span><br />
<span style="font-size: large;"></span><br />
<span style="font-size: large;"></span><br />
<span style="font-size: large;"></span><br />
<span style="font-size: large;"></span><br />
<span style="font-size: large;"></span><br />
<span style="font-size: large;"></span><br />
<span style="font-size: large;"></span><br />
<span style="font-size: large;"></span><br />
<span style="font-size: large;"> </span></div>
AJIT RANADEhttp://www.blogger.com/profile/01305654279090292754noreply@blogger.com10tag:blogger.com,1999:blog-6061272802964375934.post-23854884096124333432015-08-19T19:44:00.002+02:002015-08-24T17:42:09.841+02:00 आयुष्याचा सांगाती , "राजा शिवछत्रपति" <div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div style="text-align: left;">
<div style="text-align: right;">
<span style="font-size: large;"><strong> जर्मन डायरी </strong></span></div>
<div style="text-align: right;">
<span style="font-size: large;"><strong>श्रावण शुद्ध पंचमी शके १९३७ </strong></span></div>
<div style="text-align: right;">
<span style="font-size: large;"><strong> १९ ऑगस्ट २०१५</strong> </span></div>
<span style="font-size: large;"></span><br />
<span style="font-size: large;"></span><br />
<span style="font-size: large;">तशी गोष्ट काही फारा वर्षांपूर्वीची नाही . </span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;"></span> </div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;">साधारणपणे सहावी सातवीत असताना दिवाळीला आम्ही काही मित्र मातीचे किल्ले बांधत असू . </span> </div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;">हे बहुतेक सगळे किल्ले पुण्याजवळच्या मावळ मुलुखातले असत . </span><br />
<span style="font-size: large;"></span><br />
<span style="font-size: large;"> मी स्वत: त्यावेळी, एक म्हणजे आमच्या कोल्हापूर जवळचा पन्हाळा आणि सातारचा अजिंक्यतारा हे गड सोडले तर बाकीचे किल्ले कधीच पाहिले नव्हते … पण किल्ले बांधण्याच्या उत्साहाच्या आड ही गोष्ट कधीच नाही आली . कधी राजगड आणि पुरंदर तर त्याच्या पुढच्या वर्षी तोरणा आणि सिंहगड , असे प्रत्येक दिवाळीत, एक से एक मातीचे किल्ले आम्ही उभे करत असू . </span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;"></span> </div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;">पुण्यापासून दीड पावणेदोनशे मैलांवरच माझ छोट गाव … आणि त्या काळात ट्रेकिंग किंवा दुर्गभ्रमंती असा प्रकार फारसा नव्हता . त्यात ह्याबाबतीत मार्गदर्शन करायला तर कुणीच नव्हत .… महाराष्ट्र कर्नाटक सीमेवरच गाव, त्यामुळे मराठी आणि कानडी च्या मिश्रणातून तयार झालेली आणि एक वेगळाच लहेजा असलेली , ग्रामीण बाज असलेली भाषा मी बोलत असे . मे महिन्याच्या सुटीत कोल्हापूर आणि अगदीच चुकून जर पुण्याला जाण्याचा योग आलाच तर तिथे माझ्या बोलण्याची यथेच्छ टिंगलटवाळी होत असे. </span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;"></span> </div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;">टीव्ही हा प्रकार नुकताच गावात आला होता पण आमच्या घरी नव्हता आणि त्यामुळे गड किल्यांवरचे कार्यक्रम असलेच तरीही पाहण्याची सोय नव्हती . </span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;"></span> </div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;">मुंबई वरून येणारा " दैनिक लोकसत्ता " गावात पोहोचायला संध्याकाळ व्हायची आणि शाळेतून घरी आलो की मी अधाश्यासारखा त्याचा फडशा पाडत असे . एवढाच खर तर शहराचा संबंध . . </span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;"></span> </div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;">त्यात कधी कधी दुर्गभ्रमंती वरचे लेख असायचे . "मिलिंद गुणाजी " हाही त्याच काळात नुकताच लिहिता झाला होता आणि त्याचे भ्रमंती वरचे लेख " साप्ताहिक लोकप्रभात " येत असत . पण त्यात अगदीच त्रोटक माहीती असे . </span><br />
<span style="font-size: large;"></span> </div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;">पेशाने शिक्षक असलेले माझे वडील दर उन्हाळ्याच्या सुट्टीत पुण्यात जात असत …पुणे विद्यापीठात पेपर्स तपासण्यासाठी . त्यांचा तिकडे महिनाभर मुक्काम असे. ते परत गावाकडे कधी येताहेत याची मी चातकाप्रमाणे वाट पाहत असे . </span><span style="font-size: large;">कारण प्रत्येक वेळी परत येताना ते माझ्यासाठी पुस्तक आणत असत … घरी येउन त्यांनी बॅग उघडायच्या आधीच माझी झडप त्यावर पडलेली असे . </span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;"></span> </div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;">अश्याच एका वर्षी , पुण्यातील आपा बळवंत चौकातल्या " राका बुक एजन्सीतून " आणलेल्या एका जाडजूड पुस्तकाचं खाकी रंगाच कव्हर मी उघडल . … नेहमीच्या सवयीप्रमाणे आधी त्या नवीन पुस्तकाला नाक लावून, त्या नवीन पुस्तकाचा मस्त वास घेतला आणि एकाच आठवड्यात ते पुस्तक वाचून संपवलं सुद्धा … </span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;"></span> </div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;">पुस्तक वाचून संपल असेल पण त्या पुस्तकाची नशा अजूनही उतरली नाहीये …आणि कदाचित कधीच उतरणार नाही . </span><span style="font-size: large;">कारण ते पुस्तक होत , बाबासाहेब पुरंदरे लिखित , <strong>"राजा शिवछत्रपति ". </strong></span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;"></span><br />
<span style="font-size: large;"></span> </div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;"></span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://1.bp.blogspot.com/-Pn6HbmzjWJ0/VdS-HlvBYuI/AAAAAAAABrU/BYjg7VHQeQE/s1600/10527258_812367855442142_5045810336184271752_n.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="http://1.bp.blogspot.com/-Pn6HbmzjWJ0/VdS-HlvBYuI/AAAAAAAABrU/BYjg7VHQeQE/s320/10527258_812367855442142_5045810336184271752_n.jpg" width="238" /></a><a href="http://3.bp.blogspot.com/-U9K3f2IH8qo/VdS-QpaiV6I/AAAAAAAABrc/mS15cpQ_BbY/s1600/cover.gif" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="http://3.bp.blogspot.com/-U9K3f2IH8qo/VdS-QpaiV6I/AAAAAAAABrc/mS15cpQ_BbY/s320/cover.gif" width="223" /></a></div>
</div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;"></span> </div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;"></span> </div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;"> </span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;"></span> </div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;">मी आजतागायत " भगवद्गीता " कधी पूर्णपणे वाचलेली नाहीये … कधी वाचेन की नाही , ते माहिती नाही . पण खर सांगतो , जेव्हा जेव्हा मन बेचैन व्हायचं तेव्हा तेव्हा राजा शिव छत्रपती हे पुस्तक समोर धरून त्याची पारायण केली ह्या पुस्तकानं जगायला एक नवीन उमेद दिली … आयुष्याकड बघण्याची वेगळी दृष्टी दिली … आणि कदाचित "राजा शिवछत्रपती" हे पुस्तकच आयुष्याची " भगवद्गीता</span><span style="font-size: small;"><span style="font-size: large;"> </span></span><span style="font-size: large;">" बनून गेल . ह्या पुस्तकातलं प्रकरण नी प्रकरण … खर तर ओळ आणि ओळ , अगणित वेळा वाचली असावी … त्या अजाणत्या वयात ह्या पुस्तकानं असं झपाटून टाकल होत. </span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;"></span> </div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;"></span> </div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;">रयतेच्या राजानं , म्हणजेच शिवछत्रपतींनी , गुलामीत खितपत पडलेल्या महाराष्ट्राला स्वाभिमान आणि अस्मितेचे कसे धडे दिले हे ह्या पुस्तकातूनच समजल … "अहत तंजावर ते तहत पेशावर " आलम हिंदुस्थानात , " मराठ्यांचा झेंडा " फडकवण्याची प्रेरणा देणाऱ्या शिवरायांची थोरवी समजण्याची , थोडीबहुत पात्रता अथवा कुवत माझ्यासारख्या सामान्य माणसाला ह्या पुस्तकानच दिली . </span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;"> </span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;"></span> </div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;">राजा शिवछत्रपती ह्या पुस्तकान , आयुष्यातलं एक नवीन दालनच उघडलं … शिवरायांच्या पदस्पर्शाने पुनीत झालेल्या सह्यगिरीतील गडकिल्ल्यांना भेटी देण्याच …</span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;"></span> </div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;"></span> </div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;">बारावी नंतर पुण्यात सीओइपीत शिकायला आल्यावर पुण्यात येण्याचा माझा खरा मनसुबा माझ्या घरच्यांच्या लक्षात आला असावा … </span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;"></span> </div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;">कारण पुण्यात आल्या नंतरच्या पहिल्या सात वर्षातच "तापी ते तिलारी " पट्ट्यातील सह्याद्रीतील दोनेकशे किल्ल्यांवर मुलूखगिरी करता आली … पुण्याजवळच्या कित्येक गडांवर तर किती वेळा गेलो ह्याची कधीच मोजदाद नाही केली … सिंहगड, पन्हाळा आणि राजगडावर तर , कामानिमित्याने सलग पंधरा पंधरा दिवस मुक्काम करण्याच भाग्य लाभलं … शिवशंभूंच्या जागरात न्हाऊन निघालो … गडावरच्या गुहा , मंदीरं , शिखरमाथा आणि </span><span style="font-size: large;">कडेकपाऱ्यात जिवलग मित्रांबरोबर फिरण्याची खरी प्रेरणा ह्या पुस्तकानचं दिली . </span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;"></span> </div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;"></span> </div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;"></span> </div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;"> स्वत:च्या घरादाराचा विचार न करता , आयुष्यातील सत्तर वर्षं वर्ष जो माणूस केवळ " शिवाजी " ह्या तीन अक्षरांचा ध्यास घेऊन जगला , अशा ह्या व्रती योग्याला वयाच्या नव्वदीत का होईना " महाराष्ट्रभूषण " हा पुरस्कार मिळतोय हेही नसे थोडके . त्याबद्दल बाबासाहेबांच त्रिवार अभिनंदन . "शिवराय" हे वाचून नाही कळत … शिकवून सुद्धा समजणार नाही हा "जाणता राजा" कसा होता ते … त्यासाठी शिवशंभू जगावे लागतात … आणि बाबासाहेब एक नाही दोन नाही तर तब्बल सत्तर वर्ष श्वास घेताहेत तो शिवरायांचाच </span><br />
<span style="font-size: large;"></span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://4.bp.blogspot.com/-TaueZWcCUuQ/VdS_sZRwRLI/AAAAAAAABrk/-68ZBE42Cr4/s1600/839ababasaheb_purandare_on_raj_and__udhav_300x255.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="502" src="http://4.bp.blogspot.com/-TaueZWcCUuQ/VdS_sZRwRLI/AAAAAAAABrk/-68ZBE42Cr4/s640/839ababasaheb_purandare_on_raj_and__udhav_300x255.jpg" width="640" /></a></div>
<span style="font-size: large;"></span> </div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;"></span> </div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;">छत्रपती शिवरायांच मन विशाल , मनाची भरारी दिगंतापर्यंत जाणारी … अशा युगपुरुषाच कार्य तळागाळातील सामन्यातील सामान्य माणसापर्यंत पोहोचविण्याच काम गेली सत्तर/ पंच्याहत्तर वर्षे बाबासाहेब करताहेत . अशा माणसाला , हा पुरस्कार मिळतोय ह्याचा अतिशय आनद आहे . </span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;"></span> </div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;">बाबासाहेब , तुमचं "राजा शिवछत्रपती" हे पुस्तक जर आयुष्यात आल नसतं , तर आयुष्य कस असत ह्याची कल्पनाही करवत नाही . </span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;"></span> <span style="font-size: large;">आपल्याला आरोग्यपूर्ण आयुष्य लाभो अशी त्या जगदिश्वरा चरणी प्रार्थना </span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;"></span> </div>
<div style="text-align: left;">
<br />
<span style="font-size: large;"><br />
बहुत काय लिहिणे ? </span><br />
<span style="font-size: large;"></span><br />
<span style="font-size: large;">|| जय जय रघुवीर समर्थ ||</span> </div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;"></span> </div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;"></span> </div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;"></span> </div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;"><strong>तळटीप </strong></span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;"></span> </div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;">१) गडकिल्ले आणि दुर्गभ्रमंती ह्या क्षेत्रात थोडेबहुत काम केल्यामुले शिवशाहीर महाराष्ट्रभूषण बाबासाहेब पुरंदरे ह्याना भेटायची संधी असंख्य वेळा मिळाली . स्वत: शिवशाहीर बाबासाहेब पुरंदरे व्यासपीठावर उपस्थित असताना , कार्यक्रमाचे सूत्रसंचालन करण्याची जबाबदारी मला दोन तीन वेळा मिळाली ह्याबद्दल मी रायरेश्वराचा सदैव ऋणी राहीन . </span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://2.bp.blogspot.com/-aq2Skge19V0/VdTyRNHeV1I/AAAAAAAABr4/3vsbadsot0E/s1600/maharashtrabhushan.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="480" src="http://2.bp.blogspot.com/-aq2Skge19V0/VdTyRNHeV1I/AAAAAAAABr4/3vsbadsot0E/s640/maharashtrabhushan.jpg" width="640" /></a></div>
<span style="font-size: large;"></span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
</div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;"></span> </div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;">२) हा ब्लॉग ,मी माझे विचार व्यक्त करण्यासाठी करत असतो . कुणाला काही शंका , असतील तर त्याचे यथासांग निरसन करण्यात येईल . वादासाठी वाद घालणाऱ्या " गेमाडे पंथीय " प्रवृत्तींपासून मी दहा हात दूर असतो . अशा लोकांचे शंकानिरसन करण्यासाठी लागणारा वेळ , सहनशक्ती माझ्याकडे नसल्याने कृपया त्यांनी आपला स्वत:चा आणि माझा अमूल्य वेळ दवडू नये अशी नम्र विनंती . </span><br />
<span style="font-size: large;"></span><br />
<span style="font-size: large;">धन्यवाद </span><br />
<span style="font-size: large;"></span><br />
<span style="font-size: large;">अजित रानडे</span> </div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;"></span> </div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;"></span> </div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;"></span> </div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;"></span> </div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;"></span> </div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;"></span> </div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;"></span></div>
</div>
AJIT RANADEhttp://www.blogger.com/profile/01305654279090292754noreply@blogger.com9tag:blogger.com,1999:blog-6061272802964375934.post-13818966388060085802015-08-08T09:30:00.003+02:002017-10-23T13:26:02.780+02:00सचिन विद्याधर जोशी - ' एक डोंगर वेडा ट्रेकर ते डॉक्टर '<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div dir="ltr" trbidi="on">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"> </span><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: medium;"> </span><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"> </span><br />
<div style="margin: 0in;">
<br />
<span style="color: #444444; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: medium;"><span style="color: black;"> १३ एप्रिल २०१५ </span><br />
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><span style="font-size: medium;"> बर्लिन</span> </span></span><br />
<br />
</div>
<div style="margin: 0in; text-align: justify;">
<div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><span style="color: #444444;"><b><span lang="HI">(एखाद्या गोष्टीचा छंद तर प्रत्येकाला असू शकतो , पण त्याचा ध्यास घेऊन जिद्दीने आणि चिकाटीने तो जोपासला आणि त्याला कल्पकतेची जोड दिली तर यशाचे शिखर नक्कीच सर करता येते . '</span>सचिन विद्याधर जोशी' ह्या </b></span><span lang="HI"><span style="color: #444444;"><b> डोंगरवेड्या ट्रेकरने, 'गड -किल्ले' ह्या आपल्या आवडीच्याच क्षेत्रात नुकतीच डॉक्टरेट मिळवली आहे . सह्याद्रीतील तब्बल पाच नवीन किल्ले शोधून काढणाऱ्या ह्या बहाद्दराबद्दल त्याच्या सुहृदाने मांडलेले काही अनुभव आणि आठवणी )</b></span><o:p></o:p></span></span></div>
<div style="text-align: left;">
</div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;">ज्या जिवलग मित्राबरोबर गेली जवळजवळ १८ वर्षे सह्याद्रीच्या डोंगरमुलुखात मनस्वी भटकलो , त्याच्यावर लिहिलेल्या लेखास प्रसिद्धी दिल्याबद्दल "साप्ताहिक सकाळचे" आभार</span> <br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://2.bp.blogspot.com/-ySUobux9tec/VcWvXS_-SbI/AAAAAAAABqw/ahHkeu3bLk4/s1600/IMG-20150808-WA001.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://2.bp.blogspot.com/-ySUobux9tec/VcWvXS_-SbI/AAAAAAAABqw/ahHkeu3bLk4/s320/IMG-20150808-WA001.jpg" width="239" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://4.bp.blogspot.com/-NyS5L31inCU/VcWvan-9agI/AAAAAAAABq4/6dJ4_NkJ8XQ/s1600/IMG-20150808-WA002.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://4.bp.blogspot.com/-NyS5L31inCU/VcWvan-9agI/AAAAAAAABq4/6dJ4_NkJ8XQ/s320/IMG-20150808-WA002.jpg" width="239" /></a></div>
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><span lang="HI"><br /></span></span><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><span lang="HI"><br /></span></span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://4.bp.blogspot.com/-A70BPwHXroA/VTICzkFJ9_I/AAAAAAAABko/gBIvI4aKvd0/s1600/10838257_801651119914775_5036245137845345122_o.jpg" imageanchor="1" style="color: black; margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-decoration: none;"><img border="0" height="300" src="https://4.bp.blogspot.com/-A70BPwHXroA/VTICzkFJ9_I/AAAAAAAABko/gBIvI4aKvd0/s1600/10838257_801651119914775_5036245137845345122_o.jpg" style="border: currentColor; position: relative;" width="400" /></a></div>
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><span lang="HI"><br /></span></span></div>
</div>
<div>
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><br /></span>
<div style="text-align: left;">
<br /></div>
<div style="text-align: left;">
<div>
<span style="font-size: medium;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; line-height: 22.17px;"><span lang="HI">साधारणपणे सतरा</span> <span lang="HI">ते अठरा वर्षांपूर्वीचा सुमार</span> . <span lang="HI">पुण्यातल्या नारायण पेठेतील एका वर्दळीच्या रस्त्यावरील चहाची टपरी</span> . <span lang="HI">तिथे रोज संध्याकाळी किमान दहा ते बारा तरुणांचा घोळका तावातावाने चर्चा करताना हमखास दिसायचा</span>. <span lang="HI">बहुतेकवेळा</span> <span lang="HI">ह्या </span></span><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; line-height: 22.17px;"><span lang="HI">सर्व चर्चेचा विषय एकच</span> ' <span lang="HI">मराठ्यांचा इतिहास</span> , <span lang="HI">गड </span>-<span lang="HI"> किल्ले आणि</span> <span lang="HI">दुर्गभ्रमंती</span> <span lang="HI"> म्हणजेच</span> <span lang="HI">ट्रेकिंग</span> '. </span></span></div>
<div>
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; line-height: 22.17px;"><span style="line-height: 22.17px;"><span lang="HI" style="font-size: medium;"><br /></span></span></span></div>
<span style="font-size: medium;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; line-height: 22.17px;"><span lang="HI">इथे दर आठवड्याला नवनवीन मोहिमांचे बेत आखले जायचे</span> . <span lang="HI">कधी</span></span><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; line-height: 22.17px;"><span lang="HI">पवनमावळातील</span> <span lang="HI"> दुर्गचौकडी</span> , <span lang="HI">तर कधी बागलाणातले</span> <span lang="HI">साल्हेर- सालोटा</span> ह्या<span lang="HI">सारखे बेलाग</span> <span lang="HI">दुर्ग</span> , <span lang="HI">कधी सागरी किल्यांच्या सफरी</span> <span lang="HI">तर कधी तडक तळकोकण </span> <span lang="HI"> गाठून तिथल्या एखाद्या गडमाथ्यावर मुक्काम करण्याचे</span> <span lang="HI">बेत</span> <span lang="HI"> </span>… <span lang="HI">कधी </span> <span lang="HI">भीमाशंकरच्या शिडीच्या वाटेवरून खाली खांडसला उतरणे </span>अथवा <span lang="HI">कर्णवडी</span>ची <span lang="HI">नाळ आणि गोप्या </span>घाटासारख्या<span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial;"> </span><span lang="HI">डोंगरवाटांवर मनसोक्त भटकंती </span> तर<span lang="HI"> कधी ‘सिंदोळा</span> <span lang="HI">किंवा मोरवी </span>अशा<span lang="HI"> </span>अनगड गडांच्या<span lang="HI"> शिखरमाथ्यावरच्या</span> <span lang="HI">चढाया</span> . </span></span><br />
<div>
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: medium; line-height: 22.17px;"><span style="line-height: 22.17px;"><span lang="HI">पाठीवरच्या</span> <span lang="HI">पीट्टूमध्ये</span> <span lang="HI">तहानलाडू आणि भूकलाडू</span>, <span lang="HI">घेऊन</span> <span lang="HI">प्रचीतगड</span></span><span style="line-height: 22.17px;">, <span lang="HI">भैरवगड,</span> <span lang="HI">मधुमकरंद गडाच्या दाट</span> <span lang="HI">जंगलात केलेल्या मोहिमांच्या आनंदापुढे</span> <span lang="HI">पायाला लागलेल्या जळवांचा त्रास काहीच वाटत नसे</span> . </span></span><br />
<span style="font-size: medium;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; line-height: 22.17px;"><br /></span></span>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://2.bp.blogspot.com/-E2q0uQBmVwo/VTIlzcaQ9NI/AAAAAAAABk4/it2-xqbqyNU/s1600/971898_10201253563196770_493661153_n.jpg" imageanchor="1" style="color: black; margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-decoration: none;"><span style="font-size: medium;"><img border="0" height="406" src="https://2.bp.blogspot.com/-E2q0uQBmVwo/VTIlzcaQ9NI/AAAAAAAABk4/it2-xqbqyNU/s1600/971898_10201253563196770_493661153_n.jpg" style="border: currentColor; position: relative;" width="640" /></span></a></div>
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; line-height: 22.17px;"><span style="font-size: medium; line-height: 22.17px;"> </span></span><br />
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; line-height: 22.17px;"><span style="font-size: medium; line-height: 22.17px;"> जुलै १९९९ किल्ले कोथळीगड </span></span><br />
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; line-height: 22.17px;"><span style="font-size: medium; line-height: 22.17px;"><br /></span></span>
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; line-height: 22.17px;"><span style="font-size: medium; line-height: 22.17px;"><br /></span></span></div>
<div>
<span style="font-size: medium;"><br /></span></div>
<div>
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; line-height: 22.17px;"><span style="font-size: medium; line-height: 22.17px;"><span lang="HI">इतिहासाच्या आवडीमुळेच</span>,<span lang="HI">सहावीत असताना आपल्या आतेभावाबरोबर</span> <span lang="HI">हरिश्चंद्रगडा-पासून दुर्गभ्रमंती सुरु करणारा एक तरुण त्यात होता</span>. त्याच नाव<span lang="HI"> सचिन विद्याधर जोशी .</span>इतिहासाची आवड ,अफाट निरीक्षण शक्ती, सदोदित किल्ल्यांचा आणि नकाशांचा अभ्यास करण्याची सवय , तल्लख स्मरणशक्ती ,नवनवीन किल्ल्यांवर जाण्याची आवड आणि नेतृत्वकौशल्य ह्यामुळे ‘ट्रेकिंग म्हणजे सचिन’ हे समीकरण त्यावेळेस प्रत्येकाच्या डोक्यात पक्क बसल होत. </span></span></div>
<div>
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; line-height: 22.17px;"><span style="font-size: medium; line-height: 22.17px;"><br /></span></span></div>
<div>
<span style="font-size: medium;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; line-height: 22.17px;"><span style="line-height: 22.17px;">.</span><span style="line-height: 22.17px;"><span lang="HI">अभ्यास</span> <span lang="HI">आणि कॉलेज</span> <span lang="HI">आणि</span> <span lang="HI">काहीजणांची नुकतीच</span> <span lang="HI">सुरु झालेली</span> <span lang="HI">नोकरीतली उमेदवारी सांभाळून ह्या सर्व गोष्टी चालत असत . बहुतेकांच्या घरच्या मंडळींचा ह्या डोंगरातल्या</span> '' <span lang="HI">मनस्वी उनाडकीला</span>'' <span lang="HI">तीव्र विरोध होता . पालकांच्या मते डोंगरात </span></span></span><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; line-height: 22.17px;">भटकणं</span><span lang="HI" style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; line-height: 22.17px;"> म्हणजे अभ्यासाचा वेळ वाया घालविण त्यापायी ह्या मित्राना घरच्यांची नेहमीच बोलणी खायला लागत असत. त्यातून बहुतेक सारी मंडळी मध्यमवर्गीय घरातील असल्यामुळे</span><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; line-height: 22.17px;"> ' </span><span lang="HI" style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; line-height: 22.17px;">ह्या भटकंतीचा</span><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; line-height: 22.17px;"> ' </span><span lang="HI" style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; line-height: 22.17px;">आर्थिक आघाडीवर ताळमेळ </span><span lang="HI" style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; line-height: 22.17px;">घालण</span><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; line-height: 22.17px;"> </span><span lang="HI" style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; line-height: 22.17px;">म्हणजे अजूनही अवघड कसरत असे</span><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; line-height: 22.17px;"> .</span><span lang="HI" style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; line-height: 22.17px;"> ह्या सगळ्या परिस्थितीत ही सारी दुर्गभ्रमंती सुरु</span><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; line-height: 22.17px;"> </span><span lang="HI" style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; line-height: 22.17px;">ठेवण </span><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; line-height: 22.17px;"> </span><span lang="HI" style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; line-height: 22.17px;">म्हणजे खर तर</span><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; line-height: 22.17px;"> ''</span><span lang="HI" style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; line-height: 22.17px;">सोळा सोमवारपेक्षा अवघड असलेलं व्रत होत</span><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; line-height: 22.17px;"> '.</span></span></div>
</div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: medium;"><br /></span>
<div>
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: medium; line-height: 22.17px;"><span style="line-height: 22.17px;"> </span><span style="line-height: 22.17px;"><span lang="HI">ह्याच सुमारास दुर्गप्रेमी सतीश मराठे ह्यांच्या प्रयत्नांतून सुरु झालेल्या </span>'<span lang="HI">गिरीदर्शन ट्रेकिंग क्लबचं </span> ‘<span lang="HI">व्यासपीठ ह्या सर्व</span> <span lang="HI">मित्रांसाठी खुलं</span> <span lang="HI">झाल</span> <span lang="HI">आणि आर्थिक आघाडीवरचा प्रश्न काही प्रमाणात का होईना पण नक्कीच सुटला</span> . <span lang="HI">कारण ह्यातले</span> <span lang="HI">बरेचसे तरुण</span> ' <span lang="HI">पदभ्रमण मोहिमांचे नेते</span> ( <span lang="HI">ट्रेक</span> <span lang="HI">लीडर्स</span> ) ' <span lang="HI">म्हणून आपल्याबरोबर पाच</span> -<span lang="HI">पन्नास हौशी</span> <span lang="HI">डोंगरवेड्यांना</span> <span lang="HI">दुर्ग भ्रमंतीला घेऊन</span> <span lang="HI">घेऊन जाऊ लागले</span> . <span lang="HI">आपली नवनवीन </span><span lang="HI">किल्ले</span> <span lang="HI">बघण्याची हौस फुकटात भागवून घेता येते ह्यातच त्याना अपार आनंद मिळत असे</span> . </span></span></div>
</div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: medium; line-height: 22.17px;"></span><br /></div>
<div style="text-align: left;">
</div>
<span style="font-size: medium;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; line-height: 22.17px;"></span><br /></span>
<div style="text-align: left;">
<div>
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; line-height: 22.17px;"><span style="font-size: medium; line-height: 22.17px;"><span lang="HI">अशारितीने</span> <span lang="HI">फक्त</span> <span lang="HI">परीक्षेचा</span> <span lang="HI">काळ वगळता जवळजवळ प्रत्येक शनिवार</span>-<span lang="HI">रविवारचे भन्नाट ट्रेक्स</span>, <span lang="HI">इतिहासाचा अभ्यास</span>, <span lang="HI">कोणी किती किल्ले करतो</span> <span lang="HI">ह्यावर पैजा</span> , <span lang="HI">एसटी आणि लोकल मधली </span></span></span><br />
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; line-height: 22.17px;"><span style="font-size: medium; line-height: 22.17px;"><span lang="HI">धमाल गाणी</span> ,</span></span><span lang="HI" style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: medium; line-height: 22.17px;">डोंगरात जोडलेला नवीन मित्र परिवार </span><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: medium; line-height: 22.17px;"> ,</span><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: medium; line-height: 22.17px;">फोटोंची </span></div>
<div>
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; line-height: 22.17px;"><span style="font-size: medium; line-height: 22.17px;"> <span lang="HI">पारायण</span> <span lang="HI">आणि कधीकधी</span> ' <span lang="HI">किल्ल्यांच्या छायाचित्राची प्रदर्शनं</span> ' <span lang="HI">असा हा डोंगर यात्रेचा</span> <span lang="HI">आनंद सोहळा</span> <span lang="HI">अव्याहत</span> <span lang="HI">सुरु झाला</span> . <span lang="HI">दुर्गभ्रमंतीची नशा काही औरच होती</span>.</span></span></div>
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: medium; line-height: 22.17px;"><span style="line-height: 22.17px;"><span lang="HI"><br /></span></span><span style="line-height: 22.17px;"><span lang="HI"><br /></span></span></span><br />
<div>
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: medium; line-height: 22.17px;"><span style="line-height: 22.17px;"><span lang="HI">ह्या सर्व गोष्टीत समरस होऊनसुद्धा</span> ''<span lang="HI">आता ह्या</span>च्या<span lang="HI">पुढे काय</span>?''हा<span lang="HI"> डोळस विचार सचिन नेहमीच करत असे .किल्ला </span>पहात <span lang="HI"> असताना केवळ इतिहासामध्ये</span> <span lang="HI">रममाण न होता</span> </span><span style="line-height: 22.17px;">,<span lang="HI">किल्ल्याची तटबंदी</span> , <span lang="HI">तिथले भग्न</span> - <span lang="HI">अवशेष</span> , <span lang="HI">क्वचित अस्ताव्यस्त पडलेल्या तोफा </span> ,<span lang="HI">पाण्याची खोदीव टाकी</span> , <span lang="HI">चौथरे</span> , <span lang="HI">पायऱ्या</span> , <span lang="HI">किल्ल्यांच</span> <span lang="HI">दरवाजे आणि त्यावरील शिल्पं</span> <span lang="HI">अशा गोष्टींच</span> <span lang="HI">बारकाई</span>ने <span lang="HI">निरीक्षण करण्याचा</span> <span lang="HI">जणू त्याला छंदच</span> <span lang="HI">जडला</span>. <span lang="HI">किल्ल्यांच्या</span> <span lang="HI">परिसरातील मंदी</span>रे , <span lang="HI">सतीशिळा</span> <span lang="HI">आणि वीरगळ </span>, <span lang="HI">तिथले जुने वाडे</span> -<span lang="HI">गढ्या</span> <span lang="HI">आसपासच्या डोंगर वाटा</span>,<span lang="HI">चोरवाटा आणि ह्या सर्वांच्या अनुषंगाने येणारा इतिहास ह्यावर त्याचे तासंतास</span> <span lang="HI">विचारमंथन सुरु झाले</span> . <span lang="HI">हे सर्व करताना त्याला खूप प्रश्न पडायचे</span> , <span lang="HI">बऱ्याच</span> <span lang="HI">कोड्यांची उकल व्हायची </span> <span lang="HI">सुद्धा नाही</span> . <span lang="HI">कादंबरीतील</span> <span lang="HI">वर्णन आणि ऐकीव माहिती</span> <span lang="HI">आणि प्रत्यक्षातील परिस्थिती ह्यात बरीच</span> <span lang="HI">तफावतही जाणवायची</span> . <span lang="HI">इतिहासातील</span> <span lang="HI">केवळ ऐकीव अथवा वाचलेल्या गोष्टीना प्रमाण मानून एखाद्या गोष्टीची सत्यासत्यता पडताळून पाहता येत नाही तर त्यासाठी ठोस पुरावे लागतात आणि त्यासाठी मोठा अभ्यास करावा</span> <span lang="HI">लागतो ह्याची त्याला जाणीव झाली</span>.</span></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://2.bp.blogspot.com/-kmlLfbDQ-N8/VTImFXjzVOI/AAAAAAAABlA/hpx-bynyXrk/s1600/10906449_10205028364684448_809410903304108288_n%2B(1).jpg" imageanchor="1" style="color: black; margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-decoration: none;"><span style="font-size: medium;"><img border="0" height="300" src="https://2.bp.blogspot.com/-kmlLfbDQ-N8/VTImFXjzVOI/AAAAAAAABlA/hpx-bynyXrk/s1600/10906449_10205028364684448_809410903304108288_n%2B(1).jpg" style="border: currentColor; position: relative;" width="400" /></span></a></div>
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: medium; line-height: 22.17px;"><span style="line-height: 22.17px;"><span lang="HI"><br /></span></span></span>
<div>
<br />
<div>
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: medium; line-height: 22.17px;"><br /></span></div>
<span style="font-size: medium;"></span><br />
<div>
<span style="font-size: medium;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; line-height: 22.17px;"><span lang="HI">ह्याच काळात सचिनची</span> <span lang="HI">ओळख महेश तेंडुलकर सारख्या इतिहासाने झपाटलेल्या</span> <span lang="HI">अवलीयाशी </span> <span lang="HI">झाली</span> . <span lang="HI">महेशही</span> <span lang="HI">त्या काळी दुर्गांचा अभ्यास करण्यासाठी डोंगरवाऱ्या</span> <span lang="HI">करायचा</span> . <span lang="HI">महेशमुळेच</span> <span lang="HI">सचिन</span> , ' <span lang="HI">भारत इतिहास संशोधक मंडळाशी</span> ' <span lang="HI">जोडला गेला</span> . <span lang="HI">तिथल्या वेगवेगळ्या विषयातील तज्द्य</span> <span lang="HI">आणि व्यासंगी मंडळींबरोबर</span> <span lang="HI">वेळोवेळी </span> <span lang="HI">होणाऱ्या भेटी</span> , <span lang="HI">नियमित बैठका आणि ऐतिहासिक कागदपत्रांचे</span> , <span lang="HI">दस्तऐवजांचे वाचन</span>, <span lang="HI">शोधनिबंधांवरची</span> <span lang="HI">नियमित चर्चा ह्या </span> <span lang="HI">सर्व गोष्टींमुळे सचिनचा किल्ल्यांकड</span> <span lang="HI">बघण्याचा दृष्टीकोन अधिकच व्यापक झाला</span> .</span><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; line-height: 22.17px;"> <span lang="HI">दरम्यानच्या काळात</span> <span lang="HI">सचिनन</span> <span lang="HI">आपलं</span> <span lang="HI">रसायनशास्त्रातील पदव्युत्तर शिक्षण पूर्ण केलं</span>. <span lang="HI">एका कंपनीत दोन तीन वर्ष नोकरीही केली</span> . <span lang="HI">अखंड महाराष्ट्रात दुर्गभ्रमंती तर सुरु होतीच</span> . </span><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; line-height: 22.17px;"><span lang="HI">ह्याच काळात त्याला पुण्यातील ख्यातनाम अशा</span> ' <span lang="HI">डेक्कन महाविद्यालयात स हाय्यक संशोधक म्हणून</span> <span lang="HI">काम करायची संधी चालून आली</span> .<span lang="HI">तिथे</span> <span lang="HI">नोकरी करता करता त्यानं</span> <span lang="HI">तिथे</span> ' <span lang="HI">पुरातत्व शास्त्रातील पदव्युत्तर शिक्षण पूर्ण केलं</span> . <span lang="HI">पुरातत्व विभागाच्या वतीने</span> ' <span lang="HI">चौल येतील उत्खननाच्या कामात सलग चार वर्षं</span> <span lang="HI">काम केल</span> . <span lang="HI">आणि हेच दिवस त्याला खूप काही शिकवून गेले</span> .<span lang="HI">तिथं </span> <span lang="HI">शिकलेल्या</span> <span lang="HI">बऱ्याच</span> <span lang="HI">गोष्टींचा किल्ल्यांचा अभ्यास करताना</span> <span lang="HI">कसा उपयोग करता येईल ह्यावर त्याच विचारचक्र सतत सुरु </span>झाल<span style="font-family: "mangal" , serif;"> . </span></span></span></div>
<span style="font-size: medium;"></span><br /></div>
</div>
<br />
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: medium;"></span><br /></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><span style="font-size: medium; line-height: 22.17px;"><br /></span></span></div>
<br />
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: medium;"><br /></span></div>
<br />
<div style="text-align: left;">
<div>
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: medium; line-height: 22.17px;"><span style="line-height: 22.17px;"> वेगवेगळ्या विषयांच सखोल डॉक्युमेंटेशन करणे , उपग्रहापासून मिळालेल्या चित्रांचा अभ्यास , 'जीपीएस' च तंत्र वापरून शास्त्रशुद्ध पद्धतीने किल्ल्याचं मोजमाप करणे अशा अनेक विषयांचा त्याने अभ्यास केला । ह्याकामी त्याला डॉ. विश्वास गोगटे आणि डॉ . श्रीकांत प्रधान ह्याचं अतिशय बहुमोल </span><span style="line-height: 22.17px;"><span lang="HI">मार्गदर्शन लाभले</span> <span lang="HI">त्याच्या पुढच्या वाटचालीसाठी हा</span> <span lang="HI">सर्व अभ्यास</span> <span lang="HI">आणि</span> ह्या दोन्ही गुरुंच <span lang="HI"> </span> <span lang="HI">मार्गदर्शन</span> <span lang="HI">खूपच उपयुक्त ठरलं</span> .</span><span style="line-height: 22.17px;"><span lang="HI">२००६ मध्ये उपग्रहांच्या छायाचित्राचा आधार घेऊन आणि प्रचंड पायपीट करून सचिननं</span> <span lang="HI">रायगडच्या प्रभावळीतील</span> <span lang="HI">माणगाव जवळचा</span> ' <span lang="HI">पन्हाळघर</span> <span lang="HI">हा नवीनच किल्ला शोधून काढला</span> . <span lang="HI">कुठल्याही</span> <span lang="HI">ऐतिहासिक दस्तऐवज आणि कागदपत्रात त्याचा त्याआधी कुठेही</span> <span lang="HI">उल्लेख नव्हता</span> . </span></span></div>
<div>
<span style="font-size: medium;"><br /></span></div>
<div>
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: medium; line-height: 22.17px;"><span style="line-height: 22.17px;"> </span><span style="line-height: 22.17px;"><span lang="HI"> </span> </span><span style="line-height: 22.17px;"><span lang="HI">छत्रपती शिवाजी महाराजांनी १६५९ मध्ये बाजी प्रभू देशपांडे ह्यांना लिहिलेल्या पत्रात मोहनगड ह्या किल्ल्याचा उल्लेख आहे . </span> हिरडस मावळात असा किल्ला आहे परंतु तो नेमक्या कोणत्या ठिकाणी तो आहे , त्याची स्थाननिश्चिती झालेली नाही हे सचिनच्या लक्षात आल.‘ <span lang="HI">काळाच्या उदरात आणि इतिहासाच्या गर्तेत</span>’ लपलेल्या <span lang="HI">त्या किल्ल्याचा शोध घेण्यासाठी</span> <span lang="HI">त्याने हिरडस मावळातल्या</span> <span lang="HI">नीरा -देवघर धरण</span> <span lang="HI">परिसरातील</span> <span lang="HI">बरेचसे</span> <span lang="HI">डोंगर अक्षरश</span>: <span lang="HI">पिंजून काढण्यास सुरुवात केली</span> . बरयाच डोंगरांचा पुरातत्वीय दृष्टीकोनातून अभ्यास केला , निरीक्षण आणि नोंदी केल्या . <span lang="HI">जवळजवळ दीड वर्षांच्या अथक प्रयत्नानंतर २००८ मध्ये त्याला</span> '<span lang="HI">मोहनगडाचा शोध लावण्यात यश आलं</span> . <span lang="HI">तिथे असलेल्या उपलब्ध अवशेषांचा अभ्यास करून</span> , <span lang="HI">केवळ तर्कावर विसंबून न राहता</span> , <span lang="HI">दुर्ग स्थापत्याचे</span> <span lang="HI">सर्व निकष लावून</span> <span lang="HI">आणि सारी निरीक्षण नोंदवून</span> <span lang="HI">सरतेशेवटी</span> ' मोहनगड हा किल्ला वरंधा घाटातील जननी देवीच्या डोंगरवर होता हे त्यानं सप्रमाण <span lang="HI">सिद्ध केल. तसा शोध निबंध</span> ' <span lang="HI">भारत इतिहास संशोधक मंडळात सादर</span> <span lang="HI">केला</span> ' .</span></span><br />
<span style="font-size: medium;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; line-height: 22.17px;"><br /></span></span>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://2.bp.blogspot.com/-gIZe2QvbzEg/VTIpKGf34QI/AAAAAAAABlM/mQjaFSqbhnk/s1600/69_full.jpeg" imageanchor="1" style="color: black; margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-decoration: none;"><span style="font-size: medium;"><img border="0" height="480" src="https://2.bp.blogspot.com/-gIZe2QvbzEg/VTIpKGf34QI/AAAAAAAABlM/mQjaFSqbhnk/s1600/69_full.jpeg" style="border: currentColor; position: relative;" width="640" /></span></a></div>
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; line-height: 22.17px;"><span style="font-size: medium; line-height: 22.17px;"><br /></span></span></div>
<span style="font-size: medium;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; line-height: 22.17px;"><span lang="HI"><br /></span></span><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; line-height: 22.17px;"><span lang="HI">नवनवीन किल्ले शोधण्याची ही उर्मी त्याला स्वस्थ बसू देत नव्हती</span> . <span lang="HI">पुढच्याच काही वर्षात त्याने</span> ' <span lang="HI">अंजनवेलची</span> <span lang="HI">वहिवाट</span> ' <span lang="HI">ह्या मोडी लिपीतील कागदपत्रांचा संदर्भ घेऊन माणिकदुर्ग</span> , <span lang="HI">कासार दुर्ग</span> <span lang="HI">आणि नवते ह्या नव्या किल्ल्यांचा शोध लावला</span> . <span lang="HI">ह्या किल्ल्यांवरचा</span> ' <span lang="HI">माणसांचा</span> <span lang="HI">राबता</span> ' <span lang="HI">कधीचाच थांबला होता</span> .<span lang="HI">केवळ कागदोपत्रीच माहिती असलेले हे किल्ले आहेत कुठे आणि त्यांचा नेमका ठावठिकाणा</span> <span lang="HI">ना</span> <span lang="HI">इतिहासाच्या अभ्यासकांना</span> <span lang="HI">ठाउक होता ना</span> <span lang="HI">शासनाला</span> . <span lang="HI">डोंगर</span> <span lang="HI">भटके आणि ग्रामस्थ, ह्यानाही</span> इथे किल्ले आहेत<span lang="HI"> ह्याबद्दल</span> <span lang="HI">त्याबद्दल फारशी माहिती नव्हती</span>.<span lang="HI"> केवळ इतिहासालाच </span> </span><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; line-height: 22.17px;"><span lang="HI">माहिती असले</span>ले <span lang="HI"> हे किल्ले</span> <span lang="HI">त्याच्या संशोधनातून वर्तमानात आले</span>. </span></span><br />
<span style="font-size: medium;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; line-height: 22.17px;"><br /></span></span>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://3.bp.blogspot.com/-0Jt915kP24o/VTIr40kZNRI/AAAAAAAABmg/v6uxcpEUNqI/s1600/hqdefault.jpg" imageanchor="1" style="color: black; margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-decoration: none;"><span style="font-size: medium;"><img border="0" height="480" src="https://3.bp.blogspot.com/-0Jt915kP24o/VTIr40kZNRI/AAAAAAAABmg/v6uxcpEUNqI/s1600/hqdefault.jpg" style="border: currentColor; position: relative;" width="640" /></span></a></div>
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: medium; line-height: 22.17px;"><br /></span></div>
<span style="font-size: medium;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; line-height: 22.17px;"></span><br /></span>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: medium; line-height: 22.17px;"><span style="line-height: 22.17px;"><br /></span><span style="line-height: 22.17px;"> </span><span style="line-height: 22.17px;"><span lang="HI">हे सारे नवीन</span> <span lang="HI">किल्ले शोधण्याच काम नक्कीच सोप नव्हतं</span> . ’<span lang="HI">डोंगर शोधण्याच काम हे डोंगराएव</span>ढ<span lang="HI">च असणार’ ह्यात शंकाच नाही</span> . <span lang="HI">हे पाचही किल्ले शोधताना आलेले अक्षरश</span>: <span lang="HI">शेकडो</span> <span lang="HI">अनुभव सचिनच्या पोतडीत आहेत</span>.<span lang="HI">हे अवघड शिवधनुष्य पेलण्याच्या कामात</span> <span lang="HI">निरपेक्षपणे</span> <span lang="HI">मदत केलेल्या </span> <span lang="HI">आणि २०० पेक्षा अधिक नवीन किल्ल्यांच्या भ्रमंतीत साथ</span> <span lang="HI">दिलेल्या</span> ‘<span lang="HI">प्रसाद जोशी’ आणि ‘केतकी वाळुंजकर’</span> <span lang="HI">ह्या</span> <span lang="HI">सहकारयांचा तो</span> <span lang="HI">नेहमीच नम्रपणे उल्लेख करत असतो</span> </span></span></div>
<br />
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: medium; line-height: 22.17px;"><br /></span>
<div>
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: medium; line-height: 22.17px;"><span style="line-height: 22.17px;"> </span><span style="line-height: 22.17px;"><span lang="HI">ह्यापुढेही जाऊन</span> , <span lang="HI">गेली काही वर्ष प्रचंड राबून</span> ,<span lang="HI">कित्येक किल्ल्यांना वारंवार</span> <span lang="HI">भेटी देऊन</span>,<span lang="HI">उन्हातान्हाचा</span> <span lang="HI">आणि पावसाचा</span> <span lang="HI">विचार न करता</span> <span lang="HI">किल्ल्यांच्या परत परत चढाया</span> <span lang="HI">करून आणि त्याचं शास्त्रशुद्ध पद्धतीनं</span> <span lang="HI">सर्वेक्षण करून</span> , <span lang="HI">आधुनिक तंत्रज्ञानाचा</span> <span lang="HI">वापर करून</span> , <span lang="HI">शेकडो कागद पत्र</span> <span lang="HI">आणि ऐतिहासिक नोदी</span> , <span lang="HI">दस्तऐवज</span> , <span lang="HI">संदर्भग्रंथ</span></span><span style="line-height: 22.17px;"><span lang="HI">अभ्यासून</span> <span lang="HI">कठोर परिश्रमाअंती</span> <span lang="HI">सचिनन</span> <span lang="HI">नुकतच</span> <span lang="HI">त्याच</span> <span lang="HI">पीचडी</span> <span lang="HI">पूर्ण केलय</span> <span lang="HI">आणि आता तो ‘डॉ</span>. <span lang="HI">सचिन विद्याधर जोशी’ झाला आहे </span> . <span lang="HI">त्यासाठी त्यान निवडलेला विषय होता</span> '' A study of Defence Architecture & Geopolitical Significance of Coastal and Hinterland Forts in Konkan Maharashtra ''. महाराष्ट्रातील किल्ले ' ह्या विषयात अशी कामगिरी करणारा तो महाराष्ट्रातील पहिलाच दुर्गप्रेमी संशोधक आहे. </span></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: medium; line-height: 22.17px;"><a href="http://3.bp.blogspot.com/-7NKD6UPP_pA/VTIq7uO7LxI/AAAAAAAABmU/yg5JEaCt6EI/s1600/10636342_10204687163517313_4268336986888905278_n.jpg" imageanchor="1" style="color: black; margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-decoration: none;"><img border="0" height="640" src="https://3.bp.blogspot.com/-7NKD6UPP_pA/VTIq7uO7LxI/AAAAAAAABmU/yg5JEaCt6EI/s1600/10636342_10204687163517313_4268336986888905278_n.jpg" style="border: currentColor; position: relative;" width="384" /></a></span></div>
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: medium; line-height: 22.17px;"><span style="line-height: 22.17px;"><br /></span><span style="line-height: 22.17px;"><br /></span></span><br />
<div>
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: medium; line-height: 22.17px;"><span style="line-height: 22.17px;"> </span><span style="line-height: 22.17px;"><span lang="HI">गेल्या काही वर्षात त्याची किल्ल्यांवरची काही पुस्तकही प्रसिद्ध झाली आहेत</span>. <span lang="HI">चारशे पेक्षा जास्ती किल्ल्यांची</span> <span lang="HI">सर्वेक्षण</span> <span lang="HI">आणि अभ्यास</span> <span lang="HI">केलेल्या सचिनला</span>, <span lang="HI">वेगवेगळ्या शाळा आणि विद्यापीठांमध्ये</span>,<span lang="HI">परिसंवाद</span>,<span lang="HI">व्याख्यानं</span>, <span lang="HI">कार्यक्रम ह्यातून नेहमीच बोलावण असतं</span> . वेगवेगळ्या शाळांनी आयोजित केलेल्या दुर्ग अभ्यास सहलीत <span lang="HI">विद्यार्थ्यांशी संवाद साधायला तो नेहमीच उत्सुक असतो</span> .<span lang="HI">किल्ल्यांचा अभ्यास, नवीन पिढीने फक्त भावनेच्या आहारी नजाता शास्त्रशुद्ध पद्धतीने करावा ह्याबाबत त्याला खूपच तळमळ आहे</span> .</span><span style="line-height: 22.17px;"> <span lang="HI">दुर्गप्रेमी मंडळी आणि दुर्गसंवर्धन करणाऱ्या</span> <span lang="HI">संस्थांना तर तो वेळोवेळी मार्गदर्शन करतच असतोच </span> . <span lang="HI">महाराष्ट शासनाने दुर्ग संवर्धनासाठी</span> <span lang="HI">नेमलेल्या समितीत सचिनचा समावेश करून त्याच्या ह्या क्षेत्रातील उल्लेखनीय योगदानाला पोचपावतीच दिलेली आहे असं म्हंटल तर नक्कीच वावग ठरणार ठरणार नाही</span> .</span></span></div>
<span style="font-size: medium;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; line-height: 22.17px;"><br /></span></span>
<div>
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: medium; line-height: 22.17px;"><span style="line-height: 22.17px;"><span lang="HI">ह्या सगळ्या धावपळीत त्यानं</span> <span lang="HI">संशोधन</span> <span lang="HI">आणि सर्वेक्षण</span> <span lang="HI">मोहिमा</span> , किल्ल्यांचा पुरातत्वीय अभ्यास , वेगवेगळे <span lang="HI">शोध निबंध ह्यावरचा ज्ञानयज्ञ </span> <span lang="HI">अखंड सुरु ठेवलाय</span> .<span lang="HI">यशामुळे हुरळून न जाता </span> '<span lang="HI">आता ह्यापुढे काय</span> ? ' <span lang="HI">हा प्रश्न तो स्वत</span>:<span lang="HI">ला नेमीच विचारात असतो</span>. <span lang="HI">त्याच्या सध्या चालू असलेल्या संशोधनातून</span> <span lang="HI">येत्या काही महिन्यात</span> <span lang="HI">अजूनही काही</span> <span lang="HI">नवीन माहिती लवकरच उजेडात येणार आहे असं</span> <span lang="HI">दिसतंय</span> . सचिनच वैशिष्टय सांगायचं तर ,' किल्ल्यांचा आणि इतिहासाचा अभ्यास आणि संशोधन करण्यासाठी तो केवळ इतिहासाची पुस्तक आणि कागदपत्रात रमला नाही’. त्यासाठी प्रसंगी घरापासून दूर राहून , दगदग सोसून स्वत: शेकडो डोंगर पालथे घातले . पुरातत्त्वीय शास्त्र आणि ऐतिहासिक नोंदी , कागद पत्रांचा अभ्यास ह्यांचा सुवर्णमध्य साधायचा प्रयत्न केला . त्याच्या मते किल्य्यांना ‘ स्वत: प्रत्यक्षात भेट देणे ही सर्वात<span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial;"> </span> महत्वाची गोष्ट आहे . <span lang="HI">त्याच्या दृष्टीने सर्वात आनंदाची गोष्ट म्हणजे</span> , <span lang="HI">सचिनच्या पावलावर पाउल ठेऊन बरेच तरुण</span> - <span lang="HI">तरुणी</span> <span lang="HI">दुर्ग संशोधनासाठी पुढे येत आहेत आणि हे नक्कीच सुखावह चित्र आहे </span> . भविष्यात <span lang="HI">महाराष्ट्रातील चारशेच्या आसपास असलेल्या किल्ल्यांचा शास्त्रशुद्ध पद्धतीने अभ्यास</span> <span lang="HI">आणि दुर्गांच्या</span> <span lang="HI">स्थापत्यावरील संशोधन करण्याचा मनोदय तो बोलून दाखवतो</span> . <span lang="HI">खरतर चारशे किल्ल्यांचा अभ्यास करण्यासाठी उभी हयात खर्ची घालावी लागेल ह्याची त्याला जाणीव आहे</span></span><span style="line-height: 22.17px;"> </span></span></div>
<div>
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: medium; line-height: 22.17px;"><br /></span></div>
<div>
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; line-height: 22.17px;"><span style="font-size: medium; line-height: 22.17px;"> ''<span lang="HI">घरात आपण स्वत</span>:<span lang="HI">च ठेवलेली</span> ' <span lang="HI">गाडीची</span> <span lang="HI">किल्ली</span> ' <span lang="HI">कधीकधी</span> <span lang="HI">आपल्याला हवी तेव्हा सापडत नाही</span> . <span lang="HI">आणि इथे तर</span> <span lang="HI">सर्वसामान्य घरातून पुढे आलेला आणि</span> <span lang="HI">मराठ्यांच्या इतिहासाची आवड असणारा हा तरुण पुढे येतो काय आणि आपल्या अथक</span> <span lang="HI">परिश्रमांने</span> '<span lang="HI">पाच नवीन किल्ले शोधून काढतो </span>काय ? खर तर … <span lang="HI">सगळच </span> <span lang="HI">विलक्षण</span> '' </span></span></div>
<div>
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; line-height: 22.17px;"><span style="font-size: medium; line-height: 22.17px;"><br /></span></span></div>
<span style="font-size: medium;"><span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; line-height: 22.17px;"><br /></span></span>
<div>
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; line-height: 22.17px;"><span style="font-size: medium;"><span style="line-height: 22.17px;">.</span><span style="line-height: 22.17px;"> <span lang="HI">आपल्याला एखाद्या विषयाची आवड आहे अस म्हणून</span> <span lang="HI">फक्त</span> <span lang="HI">चालत नाही तर</span> <span lang="HI">त्या आवडीला अभ्यासाची आणि कल्पकतेची जोड देऊन</span> <span lang="HI">आधुनिक तंत्रज्ञानाची कास धरून</span> , <span lang="HI">त्या क्षेत्रात निष्ठेने वाटचाल केली तर त्यात स्वत</span>:<span lang="HI">च भवितव्य घडविता येत</span> <span lang="HI">आणि समाजाला</span> <span lang="HI">सुद्धा</span> <span lang="HI">आपल्यापरिने</span> <span lang="HI">योगदान देत येत</span> . <span lang="HI">त्यासारखं</span> <span lang="HI">दुसर समाधान काय असू शकेल</span>? <span lang="HI">ह्याचं</span> <span lang="HI">मूर्तिमंत उदाहरण म्हणजे डॉ</span>. <span lang="HI">सचिन विद्याधर जोशी</span>.<span lang="HI">त्याच्या ह्या कार्याला मनापासून सलाम आणि पुढील वाटचालीसाठी अनेक शुभेच्छा</span> !</span></span><span style="font-size: medium;"> </span><span style="font-size: 15.84px;"> </span></span></div>
<div>
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; line-height: 22.17px;"><span style="font-size: 15.84px;"><br /></span></span></div>
<div>
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; line-height: 22.17px;"><span style="font-size: 15.84px;"><br /></span></span></div>
<div>
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; line-height: 22.17px;"><span style="font-size: 15.84px;"><br /></span></span></div>
<div>
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: 15.84px; line-height: 22.17px;"><br /></span><span style="font-size: 15.84px; line-height: 22.17px;"></span>
<div class="separator" style="clear: both; font-size: 15.84px; line-height: 22.17px; text-align: center;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: 15.84px; line-height: 22.17px;"></span><br /></div>
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: 15.84px; line-height: 22.17px;"><br /></span><span style="font-size: 15.84px; line-height: 22.17px;"></span>
<div class="separator" style="clear: both; font-size: 15.84px; line-height: 22.17px; text-align: center;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: 15.84px; line-height: 22.17px;"><a href="http://2.bp.blogspot.com/-gF-X7EXB8X0/VTIqNLGdySI/AAAAAAAABls/1_XU9k2e6gk/s1600/181860_536131223065621_2012026015_n.jpg" imageanchor="1" style="color: black; margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-decoration: none;"><img border="0" height="425" src="https://2.bp.blogspot.com/-gF-X7EXB8X0/VTIqNLGdySI/AAAAAAAABls/1_XU9k2e6gk/s1600/181860_536131223065621_2012026015_n.jpg" style="border: currentColor; position: relative;" width="640" /></a></span></div>
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: 15.84px; line-height: 22.17px;"><br /></span><span style="font-size: 15.84px; line-height: 22.17px;"></span>
<div class="separator" style="clear: both; font-size: 15.84px; line-height: 22.17px; text-align: center;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: 15.84px; line-height: 22.17px;"><a href="http://1.bp.blogspot.com/-GAF5Po-o6_A/VTIqO3wIzvI/AAAAAAAABl0/ppinmbVd6-4/s1600/223567_183933568324654_208936_n.jpg" imageanchor="1" style="color: black; margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-decoration: none;"><img border="0" height="480" src="https://1.bp.blogspot.com/-GAF5Po-o6_A/VTIqO3wIzvI/AAAAAAAABl0/ppinmbVd6-4/s1600/223567_183933568324654_208936_n.jpg" style="border: currentColor; position: relative;" width="640" /></a></span></div>
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: 15.84px; line-height: 22.17px;"> </span><br />
<div class="separator" style="clear: both; font-size: 15.84px; line-height: 22.17px; text-align: center;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: 15.84px; line-height: 22.17px;"><a href="http://3.bp.blogspot.com/-TAT7_fi0_eQ/VTIqcIHImoI/AAAAAAAABl8/1xvJZijuutY/s1600/1512567_10153735306520164_374840615_n.jpg" imageanchor="1" style="color: black; margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-decoration: none;"><img border="0" height="480" src="https://3.bp.blogspot.com/-TAT7_fi0_eQ/VTIqcIHImoI/AAAAAAAABl8/1xvJZijuutY/s1600/1512567_10153735306520164_374840615_n.jpg" style="border: currentColor; position: relative;" width="640" /></a></span></div>
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: 15.84px; line-height: 22.17px;"><br /></span><span style="font-size: 15.84px; line-height: 22.17px;"></span>
<div class="separator" style="clear: both; font-size: 15.84px; line-height: 22.17px; text-align: center;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: 15.84px; line-height: 22.17px;"><a href="http://2.bp.blogspot.com/-06KUKrklpzY/VTIqe21S4GI/AAAAAAAABmE/KHjDmEcrQ1w/s1600/560757_536126286399448_496922836_n.jpg" imageanchor="1" style="color: black; margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-decoration: none;"><img border="0" height="424" src="https://2.bp.blogspot.com/-06KUKrklpzY/VTIqe21S4GI/AAAAAAAABmE/KHjDmEcrQ1w/s1600/560757_536126286399448_496922836_n.jpg" style="border: currentColor; position: relative;" width="640" /></a></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; font-size: 15.84px; line-height: 22.17px; text-align: center;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: 15.84px; line-height: 22.17px;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; font-size: 15.84px; line-height: 22.17px; text-align: center;">
<span style="font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: 15.84px; line-height: 22.17px;"><a href="http://2.bp.blogspot.com/-FS1MHg3GUbg/VTIqIy1Mt9I/AAAAAAAABlc/ThNHuG490pA/s1600/10685513_909386579090114_1940522663448519046_n.jpg" imageanchor="1" style="color: black; margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-decoration: none;"><img border="0" height="400" src="https://2.bp.blogspot.com/-FS1MHg3GUbg/VTIqIy1Mt9I/AAAAAAAABlc/ThNHuG490pA/s1600/10685513_909386579090114_1940522663448519046_n.jpg" style="border: currentColor; position: relative;" width="400" /></a></span></div>
</div>
<div>
<br /></div>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
AJIT RANADEhttp://www.blogger.com/profile/01305654279090292754noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-6061272802964375934.post-47567823227816068012015-05-18T11:51:00.001+02:002015-05-23T15:12:39.002+02:00 'लॉक ग्रिफिन' ते 'कॅम्प फायर' - एक 'धुंद स्वच्छंद' आनंदयात्रा <div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div style="text-align: left;">
<br /></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="background-color: white; color: #222222;"><span style="font-family: arial, sans-serif; font-size: x-small;"> </span><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;">जर्मन डायरी </span></span><span style="background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"> १८ मे २०१५ </span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="background-color: white; color: #222222;"><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"><br /></span></span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="background-color: white; color: #222222;"><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"><br /></span></span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="background-color: white; color: #222222;"><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"><br /></span></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://3.bp.blogspot.com/-CbyvQjzqVoY/VVmz4YVQLMI/AAAAAAAABpE/09KUQEaLWWM/s1600/10635808_4653912522314_1076909953777539753_n.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="http://3.bp.blogspot.com/-CbyvQjzqVoY/VVmz4YVQLMI/AAAAAAAABpE/09KUQEaLWWM/s320/10635808_4653912522314_1076909953777539753_n.jpg" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="background-color: white; color: #222222;"><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"><br /></span></span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="background-color: white; color: #222222;"><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"><br /></span></span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"><span style="background-color: white; color: #222222;">वसंत वसंत लिमये उर्फ ' बाळ्या ' ह्या </span><span style="background-color: white; color: #222222;"> माणसाबरोबर खर तर मी दोनेक वर्षच काम केल असेल . हिमालयातील ऋषिकेश आणि सिक्कीमपासून ते तमिळनाडूतील एर्काटपर्यंत आणि विक्रमगड ,</span><span style="background-color: white; color: #222222;"> </span><span style="background-color: white; color: #222222;">दमण , </span><span style="background-color: white; color: #222222;">सजन रिसोर्ट </span><span style="background-color: white; color: #222222;"> पासून </span><span style="background-color: white; color: #222222;"> ते गोमंतकापर्यंतच्या </span><span style="background-color: white; color: #222222;"> सह्याद्री</span><span style="background-color: white; color: #222222;">च्या </span><span style="background-color: white; color: #222222;"> पट्ट्यात </span><span style="background-color: white; color: #222222;"> </span><span style="background-color: white; color: #222222;">त्याच्याबरोबर डोंगरात फिरण्याचा अनुभव मला मिळाला हे माझ अहोभाग्य . हे काम करत असताना खूप शिकायला मिळाल अस म्हणण्यापेक्षा कधी कधी असा प्रश्न पडतो की '' शिकायला काय नाही मिळाल ?'' त्याच्या 'हाय प्लेसेस' ह्या संस्थेबरोबर केलेल्या ह्या देशभरातील भटकंती मधून / जी अनुभवांची शिदोरी मिळाली ती जगात कुठेही गेलो तरी आयुष्यभर पुरेल ह्याची खात्री आहे .</span><span style="color: #222222;">डोंगरात फिरताना जी मित्रमंडळी इथे जोडली गेलीयेत आणि आठवणींच्या कुपीत साठवण्याजोगे जे विलक्षण अनुभव जगलोय ते तर ह्या सह्याद्रीचे आणि हिमाईचे अनंत उपकार .</span><span style="background-color: white; color: #222222;"> </span></span></div>
<div style="background-color: white; color: #222222; text-align: left;">
</div>
<div style="background-color: white; color: #222222; text-align: left;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"> आयआयटी यन , गिर्यारोहण क्षेत्रातील आम्हा सर्वांचा आदर्श , उत्तम कलाकार , सिद्धहस्त लेखक , एक यशस्वी व्यावसायिक म्हणून माहिती असलेल्या ' बाळ्याचा वर्तमानपत्रातील कोणताही लेख , ' धुंद स्वच्छंद ' सारख पुस्तक असो की ' लॉकग्रिफिन सारखी भन्नाट ' कादंबरी ह्या गोष्टी केवळ ' पुस्तकाच्या कपाटाच्या कप्प्यात नव्हे तर आमच्या हृदयाच्या कप्प्यात ठाण मांडून बसलेल्या आहेत . अशा ह्या हरहुन्नरी अवलियाचं नवीन पुस्तक येऊ घातलंय ग्रंथाली प्रकाशनातर्फे . त्याचे अनुभव आपल्या जाणीवा कल्पनेपलीकडे समृद्ध करतील ह्याची खात्री आहे . कोकण कड्याच्या पहिल्या यशस्वी चढाई पासून ते एक दोन नाही तर हिमालयातील तब्बल सोळा हिमशिखरांच्या मोहिमांचा अनुभव असलेला ह्या माणसाने 'माणस' घडवायचं काम केलय ते वेगळच . </span></div>
<div style="background-color: white; color: #222222; text-align: left;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="background-color: white; color: #222222; text-align: left;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;">त्याचं पुस्तकही त्याच्या नावासारखच एकदम आगळवेगळ 'कॅम्प फायर' …. ह्या पुस्तकाच्या प्रकाशनाचा दिवस २९ मे हा त्यान त्यानं आणि त्याच्या प्रकाशकांनी विचार करून निवडला असणार हे निश्चित . . </span></div>
<div style="background-color: white; color: #222222; text-align: left;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="background-color: white; color: #222222; text-align: left;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"> पृथ्वीच्या तिसरया ध्रुवावर मानवाचं पाऊल ह्याच दिवशी १९५३ साली पडलं होत … तेनसिंग नोर्गे आणि एडमंड हिलरी ह्यांनी जेव्हा पृथ्वीतलावरचं सर्वोच्च शिखर सागरमाथा अर्थात माउंट एव्हरेस्ट सर केल तेव्हा . </span></div>
<div style="background-color: white; color: #222222; text-align: left;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="background-color: white; color: #222222; text-align: left;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"> जो माणूस तब्बल चव्वेचाळीस वर्ष ह्या क्षेत्रात कर्तृत्व गाजवून डोंगराएवढ काम करून ठेवतो त्याच्या पुस्तकाला आणि त्याच्या विचारांना डोंगरा एवढी प्रसिद्धी देण हे आता माझ्यासारख्या प्रत्येक सामान्य मराठी वाचकाचं काम आहे . </span></div>
<div style="background-color: white; color: #222222; text-align: left;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;">पुण्यातील माझ्या सर्व मित्र मंडळीना आणि त्यातूनही ' गिर्यारोहण , पदभ्रमण , भटकंती , साहस ह्या क्षेत्रातील मित्र मंडळीना नम्र आवाहन , विनंती आणि तंबी … २९ मेचा कार्यक्रम चुकवायचा विचार मनातही आणू नका . </span></div>
<div style="background-color: white; color: #222222; text-align: left;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="background-color: white; color: #222222; text-align: left;">
</div>
<div style="background-color: white; color: #222222; text-align: left;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="background-color: white; color: #222222; text-align: left;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"> II शुभम भवतु II </span></div>
<div style="background-color: white; color: #222222; font-family: arial, sans-serif; font-size: small; text-align: left;">
<br /></div>
<div style="background-color: white; color: #222222; font-family: arial, sans-serif; font-size: small; text-align: left;">
<br /></div>
<div style="background-color: white; color: #222222; font-family: arial, sans-serif; font-size: small; text-align: left;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://4.bp.blogspot.com/-vafVIGCaees/VVmw_dK8NII/AAAAAAAABo0/2QRM2-TkqPs/s1600/camp%2Bfire.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="513" src="http://4.bp.blogspot.com/-vafVIGCaees/VVmw_dK8NII/AAAAAAAABo0/2QRM2-TkqPs/s640/camp%2Bfire.jpg" width="640" /></a></div>
<div style="background-color: white; color: #222222; font-family: arial, sans-serif; font-size: small; text-align: left;">
<br /></div>
<div style="background-color: white; color: #222222; font-family: arial, sans-serif; font-size: small; text-align: left;">
<br /></div>
<div style="background-color: white; color: #222222; font-family: arial, sans-serif; font-size: small; text-align: left;">
<br /></div>
<div style="background-color: white; color: #222222; font-family: arial, sans-serif; font-size: small; text-align: left;">
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------</div>
<div style="background-color: white; color: #222222; font-family: arial, sans-serif; font-size: small; text-align: left;">
<br /></div>
<div style="background-color: white; color: #222222; font-family: arial, sans-serif; text-align: left;">
<span style="font-size: x-small;"> </span><span style="font-size: large;"> वसंत लिमये ह्याचं अजून एक पुस्तक</span><span style="font-size: x-small;"> </span></div>
<div style="background-color: white; color: #222222; font-family: arial, sans-serif; text-align: left;">
<span style="font-size: x-small;"><br /></span></div>
<div style="background-color: white; color: #222222; font-family: arial, sans-serif; text-align: left;">
<span style="font-size: x-small;"> </span><span style="font-size: large;"> </span></div>
<div style="background-color: white; color: #222222; font-family: arial, sans-serif; text-align: left;">
<span style="font-size: large;"><span style="color: #141823; font-family: helvetica, arial, 'lucida grande', sans-serif; line-height: 18px;"><br /></span></span></div>
<div style="background-color: white; color: #222222; font-family: arial, sans-serif; text-align: left;">
<span style="font-size: large;"><span style="color: #141823; font-family: helvetica, arial, 'lucida grande', sans-serif; line-height: 18px;"> जर्मन डायरी </span></span></div>
<div style="background-color: white; color: #222222; font-family: arial, sans-serif; text-align: left;">
<span style="font-size: large;"><span style="color: #141823; font-family: helvetica, arial, 'lucida grande', sans-serif; line-height: 18px;"><br /></span></span></div>
<div style="background-color: white; color: #222222; font-family: arial, sans-serif; text-align: left;">
<span style="font-size: large;"><span style="color: #141823; font-family: helvetica, arial, 'lucida grande', sans-serif; line-height: 18px;"> - मु. पो . बर्लिन ऑगष्ट २०१२</span></span></div>
<div style="background-color: white; color: #222222; font-family: arial, sans-serif; font-size: small; text-align: left;">
</div>
<div style="background-color: white; color: #222222; font-family: arial, sans-serif; font-size: small; text-align: left;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://2.bp.blogspot.com/-plEBMlYaeSc/VVmxwR5QZlI/AAAAAAAABo8/kxWlIrDnsEA/s1600/loch%2Bgrifin.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="480" src="http://2.bp.blogspot.com/-plEBMlYaeSc/VVmxwR5QZlI/AAAAAAAABo8/kxWlIrDnsEA/s640/loch%2Bgrifin.jpg" width="640" /></a></div>
<div style="background-color: white; color: #222222; font-family: arial, sans-serif; font-size: small; text-align: left;">
<br /></div>
<div style="background-color: white; color: #222222; text-align: left;">
<span style="color: #141823; line-height: 18px;"><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;">मित्रवर्य (आणि खरे तर गुरूवर्य) वसंत वसंत लिमये ह्यांच्या 'लॉक ग्रिफिन' ह्या मराठी कादंबरीवरचा माझा अभिप्राय माझ्या शब्दात </span></span></div>
<div style="background-color: white; color: #222222; text-align: left;">
<span style="color: #141823; line-height: 18px;"><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"><br /></span></span></div>
<div style="background-color: white; color: #222222; text-align: left;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"><span style="color: #141823; line-height: 18px;"> (वेळ आणि इच्छा असेल तर जरूर वाचणे )</span><br style="color: #141823; line-height: 18px;" /><br style="color: #141823; line-height: 18px;" /><span style="color: #141823; line-height: 18px;">प्रिय बाळ्या, सध्या युरोपात सुट्टीचा हंगाम आहे ... त्यामुळे ठरवलं की </span></span><span style="font-family: arial, sans-serif;"><span style="font-size: large;">ह्या कादंबरीच्या नायकाला </span></span><span style="color: #141823; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large; line-height: 18px;">तुझ्या 'भद्राला' तो अमेरिकेत जायच्या आधी आमचं 'फ्रँकफर्ट ' दाखवावं...</span></div>
<div style="background-color: white; color: #222222; text-align: left;">
<span style="color: #141823; line-height: 18px;"><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"><br /></span></span></div>
<div style="background-color: white; color: #222222; text-align: left;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"><span style="color: #141823; line-height: 18px;">एयरपोर्ट वरून त्याला सकाळी उचललं आणि तडक 'युरोटौवर(European Centr</span><span class="text_exposed_show" style="color: #141823; display: inline; line-height: 18px;">al Bank ) गाठलं आणि पुढच्या आठ तासात त्यानं मला डोंबिवली ,नासिक आणि दिल्लीच्या कॅनौट प्लेस पासून कुमाऊ हिमालयापर्यंत आणि आणि लुईस मौंटन कॅम्प साईट अमेरिकेपासून पार आईसलंड, लंडन आणि परत दिल्लीपर्यंत असं काही फिरवलं की संध्याकाळी डोक गरगरायला लागल आणि मी 'लॉक ग्रिफिन' ग्रस्त झालो ... आणि श्रावणात जे करायची इच्छा नव्हती तेच करायला लागल . </span></span></div>
<div style="background-color: white; color: #222222; text-align: left;">
<span class="text_exposed_show" style="color: #141823; display: inline; line-height: 18px;"><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"><br /></span></span></div>
<div style="background-color: white; color: #222222; text-align: left;">
<span class="text_exposed_show" style="color: #141823; display: inline; line-height: 18px;"><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;">असो , . ...तुझ्या अगाध आणि अचाट निरीक्षण शक्तीला सलाम ! ज्या बारकाईने तू तपशील मांडले आहेस त्याला तोड नाही .... त्याच त्या 'ललित , प्रवासवर्णन , प्रेमकथा , ऐतिहासिक , इंग्रजीचे अनुवाद आणि भाषांतर ' अश्या मिळमिळीत आणि चाकोरीबद्ध साहित्यामुळे , माझ्यासारख्या सामान्य मराठी वाचकांमध्ये आलेली मरगळ , तुझ्या 'लॉक ग्रिफिन' कादंबरी ने झटकून टाकली आहे .... रहस्यमय इंग्रजी कथांना लाजवेल असा ' थ्रील्लर सस्पेन्स ' ह्या मराठी कादंबरीत आहे ...आणि ती खरोखर वैश्विक कादंबरी झाली आहे .</span></span></div>
<div style="background-color: white; color: #222222; text-align: left;">
<span class="text_exposed_show" style="color: #141823; display: inline; line-height: 18px;"><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"><br /></span></span></div>
<div style="background-color: white; color: #222222; text-align: left;">
<span class="text_exposed_show" style="color: #141823; display: inline; line-height: 18px;"><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"> माझ्या यथातथा इंग्रजी भाषेत माझ्या युरोपातल्या मित्र -मैत्रीणीना मी ह्या पुस्तकाबद्दल सांगण्याचा केविलवाणा प्रयत्न केला ... पण त्यांनी तुलाच उलटा निरोप धाडला आहे , की लवकरच ह्याच इंग्रजी भाषांतर हवंय ! आणि हो , तुझ्या पुढच्या कादंबारीचा चा नायक मात्र युरोपात आला पाहिजे ....त्याला काही लागेल ती मदत आपण करू . - </span></span></div>
<div style="background-color: white; color: #222222; text-align: left;">
<span class="text_exposed_show" style="color: #141823; display: inline; line-height: 18px;"><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"><br /></span></span></div>
<div style="background-color: white; color: #222222; text-align: left;">
<span class="text_exposed_show" style="color: #141823; display: inline; line-height: 18px;"><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"><br /></span></span></div>
<div style="background-color: white; color: #222222; text-align: left;">
<span class="text_exposed_show" style="color: #141823; display: inline; line-height: 18px;"><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;">परत एकदा धन्यवाद , </span></span></div>
<div style="background-color: white; color: #222222; text-align: left;">
<span class="text_exposed_show" style="color: #141823; display: inline; line-height: 18px;"><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"><br /></span></span></div>
<div style="background-color: white; color: #222222; text-align: left;">
<span class="text_exposed_show" style="color: #141823; display: inline; line-height: 18px;"><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;">अजित रानडे </span></span></div>
<div style="background-color: white; color: #222222; text-align: left;">
<span class="text_exposed_show" style="color: #141823; display: inline; line-height: 18px;"><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"><br /></span></span></div>
<div style="background-color: white; color: #222222; text-align: left;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"><span class="text_exposed_show" style="color: #141823; display: inline; line-height: 18px;">मराठी कट्टा </span><span style="color: #141823; line-height: 18px;">फ्रँकफर्ट , </span><span style="color: #141823; line-height: 18px;">जर्मनी</span></span></div>
<div style="background-color: white; color: #222222; text-align: left;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"><span style="color: #141823; line-height: 18px;"><br /></span></span></div>
<div style="background-color: white; color: #222222; text-align: left;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"><span style="color: #141823; line-height: 18px;"><br /></span></span></div>
<div style="background-color: white; color: #222222; text-align: left;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"><span style="color: #141823; line-height: 18px;"><br /></span></span></div>
<div style="background-color: white; color: #222222; text-align: left;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"><span style="color: #141823; line-height: 18px;"><br /></span></span></div>
<div style="background-color: white; color: #222222; text-align: left;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"><span style="color: #141823; line-height: 18px;"><br /></span></span></div>
<div style="background-color: white; color: #222222; text-align: left;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"><span style="color: #141823; line-height: 18px;"><br /></span></span></div>
<div style="background-color: white; color: #222222; text-align: left;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"><span style="color: #141823; line-height: 18px;"><br /></span></span></div>
<div style="background-color: white; color: #222222; text-align: left;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"><span style="color: #141823; line-height: 18px;"><br /></span></span></div>
<div style="background-color: white; color: #222222; text-align: left;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"><span style="color: #141823; line-height: 18px;"><br /></span></span></div>
<div style="background-color: white; color: #222222; text-align: left;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"><span style="color: #141823; line-height: 18px;"><br /></span></span></div>
<div style="background-color: white; color: #222222; text-align: left;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"><span style="color: #141823; line-height: 18px;"><br /></span></span></div>
<div style="background-color: white; color: #222222; text-align: left;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"><span style="color: #141823; line-height: 18px;"><br /></span></span></div>
<div style="background-color: white; color: #222222; font-family: arial, sans-serif; font-size: small; text-align: left;">
<br /></div>
</div>
AJIT RANADEhttp://www.blogger.com/profile/01305654279090292754noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6061272802964375934.post-16383050125431239832015-05-06T19:19:00.000+02:002018-10-23T06:47:58.771+02:00थेट भेट - डॉ. मोहन आगाशे’ <div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="background-color: white; font-size: large;"><br style="color: #37404e; font-family: Helvetica, Arial, 'lucida grande', tahoma, verdana, arial, sans-serif; line-height: 20px;" /><span style="color: #37404e; font-family: "helvetica" , "arial" , "lucida grande" , "tahoma" , "verdana" , "arial" , sans-serif; line-height: 20px;"> 21st to 26th July 2014</span></span><br />
<div style="text-align: left;">
<span style="background-color: white; color: #37404e; font-family: "helvetica" , "arial" , "lucida grande" , "tahoma" , "verdana" , "arial" , sans-serif; font-size: large; line-height: 20px;">स्थळ - फ्रँकफर्ट ट्रेन स्टेशन , संध्याकाळचा सहाचा सुमार </span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="background-color: white; color: #37404e; font-family: "helvetica" , "arial" , "lucida grande" , "tahoma" , "verdana" , "arial" , sans-serif; font-size: large; line-height: 20px;"><br /></span></div>
<span style="background-color: white; font-size: large;"><br />
</span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://2.bp.blogspot.com/-hOkXz7H3m2s/VN-7Ag3P9KI/AAAAAAAABiw/EF4U_v8OBuI/s1600/dr-mohan%2B(1).jpg" imageanchor="1" style="background-color: white; margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><span style="font-size: large;"><img border="0" height="400" src="https://2.bp.blogspot.com/-hOkXz7H3m2s/VN-7Ag3P9KI/AAAAAAAABiw/EF4U_v8OBuI/s1600/dr-mohan%2B(1).jpg" width="267" /></span></a></div>
<span style="background-color: white;"><br />
<span style="font-family: "helvetica" , "arial" , "lucida grande" , "tahoma" , "verdana" , "arial" , sans-serif; font-size: large; line-height: 20px;">Bitte zurücktreten, Zug fährt auf Gleis dreizehn (बिट झुरूक त्रेक्तन , झुग फार्त औफ ग्लाइस ड्</span><span class="text_exposed_show" style="display: inline; font-family: "helvetica" , "arial" , "lucida grande" , "tahoma" , "verdana" , "arial" , sans-serif; line-height: 20px;"><span style="font-size: large;">रायझेन ) अशी अतिशय स्पष्ट आणि तितक्याच खणखणीत आवाजात उद्घोषणा होतीय … जर्मन भाषेची जाण नसणारे आणि थोडेसे गोंधळलेले काही प्रवासी ' भिवई वरती करून आणि कपाळाला आठ्या घालत ' इंग्रजीत सुद्धा ही उद्घोषणा होतीय का ह्याची वाट पाहताहेत … धीर नसलेल्या काही प्रवाशांची ह्याचा अर्थ काय हे इतरांना विचारण्यासाठी केविलवाणी धडपड चाललीय .</span><br /><br /><span style="font-size: large;">तसंही गर्दीने गजबजलेल्या ह्या स्टेशन वर ही वेळ म्हणजे नक्कीच धावपळीची . ऑफिसेस मधून सुटलेल्या सुटाबुटां तल्या चाकरमान्यांची घरी जायची आणि बाहेरगावहून इथे आलेल्या प्रवाशांची हॉटेलवर जाण्याची लगबग … बाहेरून इथे येणाऱ्या आणि ह्या स्टेशन वरून युरोपातील मोठ्या शहरांसाठी सुटणाऱ्या लांब पल्ल्यांच्या गाड्यांच्या येण्या जाण्यातून निर्माण होणार एक ' एक <span style="color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">आगळं वेगळं </span> ' संगीत इथे कानावर पडतं …इतक्या गर्दीत सुद्धा 'कबुतरं' काहीतरी टिपताना दिसताहेत आणि काही तुरळक भिकारी आपलं काम निष्ठेने करताहेत . इथल्या जीवनाचा अविभाज्य भाग झालेल्या ' नाईट लाईफ ' साठी आसुसलेले काही बुभुक्षित </span><span style="color: #222222; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif;"><span style="font-size: large;">निशाचर</span></span><span style="color: #222222; font-family: "arial" , "helvetica" , sans-serif; font-size: x-small;"> </span><span style="font-size: large;"> गल्लीबोळातल्या काही 'खास' जागांचा शोध घेण्यात मग्न आहेत . ही गर्दी मला मात्र अजिबात नवीन नाहीये .</span><br /><br /><span style="font-size: large;">साव्व्वासाहाच्या सुमारास, डोक्यावरची उजवीकडे झुकणारी ती खास ' नेपाळी गुरखा टोपी' किंचित डावीकडे करत सत्तरीचा एक तरुण येताना दिसला . त्याच्या चालण्याच्या रुबाबावरून ह्या गर्दीत तो नवखा आहे अस अजिबात वाटल नाही . जवळ येत त्याने माझे सहकारी श्री रवी देशपांडे आणि सलील प्रधान ह्यांच्याशी हस्तांदोलन केल आणि जणू काही मला बर्याच वर्षांपासून ओळखत असावेत अश्या पद्धतीने माझ्या पाठीवर हलकीशी थाप मारून स्वत:ची ओळख करून दिली ‘ डॉ. मोहन आगाशे’.</span><br /><br /><span style="font-size: large;">पुढे स्टेशन जवळच्याच एका विश्रांती गृहात ' फ्रेंच वाईन ' आणि ' जर्मन रॅड्लर ' च्या संगतीत गप्पागोष्टींना चांगलाच बहर आला आणि पुढच्या तास -दीड तासात माझ्या ' अनुभव पुस्तकात ' अजून काही चाप्टर आड (add ) झाले हे सांगणे न लगे. १९७९ -८० पासून नित्य नियमाने जर्मनीत किंबहुना युरोपात येणाऱ्या डॉक्टरांशी ' घाशीराम कोतवाल ' ते 'काटकोन त्रिकोण ' आणि ' दु अँड मी ( Du And Me) ' पर्यंतच्या गप्पा झाल्या .</span><br /><br /><span style="font-size: large;">पुढे त्याच आठवड्यात शनिवारी २६ जुलै ला त्यांच्या ' अस्तु -सो बी इट ' ह्या चित्रपटाचा शो ' private screening ' आम्ही काही मित्र मंडळीनी आयोजित केला होता . महाराष्ट्रात प्रदर्शित व्हायच्या आधीच हा चित्रपट बघायला मिळतोय आणि तोही मोहन आगाशे ह्यांच्या उपस्थितीत ह्याचं आम्हा प्रत्येकाला कुतुहूल मिश्रित कौतुक होत .</span><br /><br /><span style="font-size: large;">नुकताच 'स्टूटगार्ट जर्मनी' इथल्या आन्तरराष्ट्रीय चित्रपट महोत्सवात हा चित्रपट जर्मन लोकांना प्रचंड आवडला आणि त्याच महाराष्ट्राबाहेर प्रचंड कौतुक होतंय . येत्या १ ऑगष्ट ला तो पुण्यात प्रदर्शित होतोय त्यामुळे ह्या चित्रपटाबद्दल फारस काही लिहित नाही . ध्यानातून मिळणार्या आनंदाची केवळ अनुभूतीच घ्यावी लागते .चौपाटीवरच ' चाट ' आणि आमच्या कोल्हापूरच्या' मिसळी वरची तर्री ' ह्य्याची चव समजावून सांगता नाही येत , ती प्रत्यक्ष चाखायला लागते . तसच काहीस इथेही आहे</span><br /><br /><span style="font-size: large;">तद्दन गल्लाभरू ' लय भारी ' चित्रपटांची ' कीक ' आपल्या सर्वाना बसल्यामुळे ही ' Highly proteinecious dish of entertainment (सकस , पोष्टिक आणि दर्जेदार मनोरंजनाची डीश ) ' आपण कशी पचवतो हा मात्र ज्याचा त्याचा प्रश्न आहे. भौतिक प्रगतीमुळे सध्या माणसाच सरासरी आयुर्मान वाढलंय आणि त्याचबरोबर अनेक समस्याही . (Dementia) विस्मरणासारखा असाध्य रोग जडल्यावर एका विद्वान प्राध्यापाकाची होणारी अवस्था , त्याच्या कुटुंबाची आणि आप्तस्वकीयांची होणारी फरफट आणि त्यातील नातेसंघर्ष ह्याच अतिशय प्रभावी चित्र इथे आहे .</span><br /><br /><span style="font-size: large;">एखादा चित्रपट प्रत्येकालाच आवडेल अस नाही . पण तुम्ही माझ्या खरडलेल्या ह्या चार(?) ओळी जर कदाचित इथपर्यंत वाचायचं धाडस करत असालच तर तुम्हाला आग्रहाची विनंती की हा चित्रपट पहाच . डॉक्टरांच्याच भाषेत सांगायचं तर , चित्रपट पाहून झाल्यावर जर तो तुमच्या प्रश्नांची उत्तर न देता जर प्रश्न निर्माण करत असेल तर तर तो नक्कीच प्रभावी आणि परिणामकारक चित्रपट अस म्हणायला हरकत नाही. विस्मरणाचा आजार झालेले ह्यातले ' प्राध्यापक चक्रपाणी शास्त्री ' आपल्याला आपल्या आसपास पण दिसतील …कदाचित आपल्या कुटुंबात सुद्धा . आपण त्यांना कसे स्वीकारतो आणि ' समाज मनाची ' acceptance level (जसच्या तस स्वीकारण्याची वृत्ती ) कशी आहे आहे ह्याचा उहापोह करणारा हा चित्रपट आपल्याला नक्कीच काही शिकवून जाईल .</span><br /><br /><span style="font-size: large;">ह्यातील इतर लोकांबद्दल बोलायचं म्हंटल तर , इरावती हर्षेनी तिच्या भूमिकेच सोन केलंय असं म्हणायला काहीच हरकत नाही . १९९५ च्या आसपास पुण्यातील पुरुषोत्तम करंडकातील ' पार्टनर्स ' ह्या नाटकामधून प्रेक्षकाना रडायला लावणारी गुणी अभिनेत्री अमृता सुभाष ने आपली छोटीशीच भूमिका समरसून केलीय . दिग्दर्शक ' सुमित्रा भावे ' आणि ' सुनील सुकथनकर ' ह्याना पैकीच्या पैकी मार्क्स .</span><br /><br /><span style="font-size: large;">इंग्रजी सब टायटल्स असणार्या ह्या चित्रपटा च्या शोला काही जर्मन मंडळीसुद्धा उपस्थित होती आणि चित्रपट संपल्यावर त्यांच्या प्रतिक्रिया ऐकत असताना लक्षात आल , की अश्या कलाकृतीना भाषेची बंधन नसतात . स्वत: डॉक्टरांनी चित्रपट संपल्यावर प्रेक्षकांच्या सर्व प्रश्नांना केवळ एक अभिनेता म्हणून नव्हे तर एक डॉक्टर म्हणूनसुद्धा मनमोकळेपणे उत्तर दिली त्यामुळ ह्या कार्यक्रमाची खुमारी अजूनच वाढली .</span><br /><br /><span style="font-size: large;">डॉ. आगाशेनी ह्यातील केवळ मुख्य भूमिका केलीय अस नाही तर ते स्वत: ह्या चित्रपटाचे निर्मातेही आहेत . अश्या वेगळ्या विषयावरचा चित्रपट काढण्याच धाडस करत असताना ‘चित्रपट निर्मितीच्या आर्थिक प्रसव कळा ’ त्यांच्याहून अधिक कुणाला ठाऊक असणार? अशा चित्रपटाला राज्य पुरस्कार मिळतात , वेगवेगळ्या चित्रपट महोत्सवात तो गौरविला जाऊ शकतो हे खरय पण काहीवेळा चित्रपट निर्मितीचा खर्च वसूल करण्यात सुद्धा असे चित्रपट कमी पडू शकतात हे वास्तव आहे. वयाच्या सत्तरीत सुद्धा देशोदेशीच्या प्रेक्षकांसमोर ह्या चित्रपटातील संदेश पोहोचविण्याच्या त्यांच्या तळमळीला आणि धडपडीला सलाम !</span><br /><br /><span style="font-size: large;">' अस्तु ' हा खरोखर एक हृद्य अनुभव आहे . कार्यक्रम संपल्यावर मनात एक विचार येऊन गेला , ' इतक्या सुंदर मराठी कलाकृती आणि चित्रपट केवळ मराठीच नाही तर जगभरातल्या प्रेक्षकांसमोर पोचले पाहिजेत आणि ह्या प्रयत्नातला खारीचा वाटा आपण उचलायला काय हरकत आहे ?</span><br /><br /><span style="font-size: large;">धन्यवाद</span><br /><span style="font-size: large;">अजित नारायण रानडे</span><br /><span style="font-size: large;">Marathi Katta Frankfurt Germany</span><br /><br /><span style="font-size: large;">Private screening of Marathi Film ASTU in frankfurt Germany</span></span></span><br />
<span style="background-color: white; font-size: large;"><span class="text_exposed_show" style="display: inline; font-family: "helvetica" , "arial" , "lucida grande" , "tahoma" , "verdana" , "arial" , sans-serif; line-height: 20px;"><br /></span></span>
<span style="background-color: white; font-size: large;"><span class="text_exposed_show" style="display: inline; font-family: "helvetica" , "arial" , "lucida grande" , "tahoma" , "verdana" , "arial" , sans-serif; line-height: 20px;">( ता. क . - हा लेख मी जेव्हा खरडला , तेव्हा मी ' लय भारी ' हा चित्रपट पहिला नव्हता . नुकताच तो पहिला , आणि या मताला पोहोचलो की मराठी भाषेला आणि चित्रपट रसिकांना ' अशा ' चित्रपटांची सुद्धा तितकीच गरज आहे . अजय -अतुल आणि ' माऊली माऊली ' निव्वळ लाजवाब ) </span></span><br />
<span style="background-color: white;"><span class="text_exposed_show" style="color: #37404e; display: inline; font-family: "helvetica" , "arial" , "lucida grande" , "tahoma" , "verdana" , "arial" , sans-serif; line-height: 20px;"><br /></span>
</span><br />
<h2>
<span class="text_exposed_show" style="background-color: white; color: #37404e; display: inline; font-family: "helvetica" , "arial" , "lucida grande" , "tahoma" , "verdana" , "arial" , sans-serif; font-size: small; font-weight: normal; line-height: 20px;"><img height="480" src="https://3.bp.blogspot.com/-O97g3WkZOZs/U_d7ahYzN6I/AAAAAAAABhI/blLsxIvanPE/s1600/ajit-mohan%2Bagashe.jpg" width="640" /></span></h2>
</div>
<!-- Blogger automated replacement: "https://images-blogger-opensocial.googleusercontent.com/gadgets/proxy?url=http%3A%2F%2F3.bp.blogspot.com%2F-O97g3WkZOZs%2FU_d7ahYzN6I%2FAAAAAAAABhI%2FblLsxIvanPE%2Fs1600%2Fajit-mohan%252Bagashe.jpg&container=blogger&gadget=a&rewriteMime=image%2F*" with "https://3.bp.blogspot.com/-O97g3WkZOZs/U_d7ahYzN6I/AAAAAAAABhI/blLsxIvanPE/s1600/ajit-mohan%2Bagashe.jpg" -->AJIT RANADEhttp://www.blogger.com/profile/01305654279090292754noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6061272802964375934.post-11696989494110697622015-05-05T13:48:00.000+02:002015-05-25T11:02:49.564+02:00माझ्या शाळेचा वाढदिवस <div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div style="text-align: center;">
<div style="text-align: left;">
<div style="text-align: center;">
<br />
<span style="font-size: x-large;"><br /></span></div>
</div>
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://3.bp.blogspot.com/-9OBO9vK0S2U/VTJEDS7pKdI/AAAAAAAABm0/T5HoWTOjCPU/s1600/1277603_10151667129883651_1601978313_o.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="304" src="http://3.bp.blogspot.com/-9OBO9vK0S2U/VTJEDS7pKdI/AAAAAAAABm0/T5HoWTOjCPU/s1600/1277603_10151667129883651_1601978313_o.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
<br />
<br />
<br />
<div class="text_exposed_root text_exposed" id="id_553243bbbbd494418251333" style="display: inline;">
<span style="font-size: large;"> माईन नदीचा किनारा </span><br />
<span style="font-size: large;"> १५ सप्टेंबर २०१३</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;">रविवारचा दिवस ..सकाळीच घराजवळच्या नदीच्या किनाऱ्यावर एक चक्कर मारायला बाहेर पडलो .....नदीवरून येणारी गार वारयाची झुळूक हिवाळा जवळ आलाय ह्याची सारखी जाणीव करून देत होती ..आभाळ भरून आल होत ...आणि मनात सुद्धा आठवणींचे मळभ दाटून यायला सुरुवात झाली... आणि बघता बघता मी शाळेच्या आठवणीत हरवून गेलो ..खरतर तर त्याला एक कारणही होत ...कोल्हापूर जिल्ह्याच्या <span class="text_exposed_show" style="display: inline;">एका टोकाला असलेल्या एका छोट्या खेड्यातली आणि निसर्गसुंदर परिसरात वसलेली माझी छोटी शाळा आज मोठी झाली होती .स्थापनेची पन्नास वर्षं पूर्ण करत होती . आणि ठरवलं की आज मी शाळेला भेट देऊ शकत नसलो तरी , पत्र लिहायला काय हरकत आहे?<br /><br /><br />माननीय मुख्याध्यापक<br />एम डी विद्यालय , अर्जुन नगर ,<br />जिल्हा ,कोल्हापूर<br /><br />नमस्कार सर ! मी अजित रानडे , आपल्या शाळेचा माजी विद्यार्थी ! शाळेच्या पन्नासाव्या वाढदिवसाच्या खूप खूप शुभेच्छा सर .<br /><br />साल १९८६ ...पावसाळा संपत आलेला ... अपघातामुळे पहिले तीन महिने मी शाळेला जाऊ शकलो नव्हतो.... शाळेचा पहिलाच दिवस ... वर्गात प्रवेश केल्यावर लक्षात आल ..की तो ऑफ पिरेड होता ... " व्हनुंगरे " सर सर्वाना अतिशय सुंदर सुरात एक कविता शिकवीत होते ...खर तर गात गात शिकवत होते</span></span><br />
<div style="text-align: center;">
<span class="text_exposed_show" style="display: inline; font-size: large;"><b>" गे मायभू तुझे मी</b></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span class="text_exposed_show" style="display: inline; font-size: large;"><b>फेडीन पांग सारे</b></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span class="text_exposed_show" style="display: inline; font-size: large;"><b>आणीन आरतीला</b></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span class="text_exposed_show" style="display: inline; font-size: large;"><b>हे सूर्य चंद्र तारे "</b></span></div>
<span class="text_exposed_show" style="display: inline; font-size: large;"><br />बहुधा त्यावर्षीच्या पाठ्यक्रमात सुद्धा ती कविता नसावी ...पण ज्या तल्लीनतेने सर ती कविता शिकवत होते त्यामुळे पहिल्याच दिवसापासून ह्या शाळेशी एक वेगळंच नात तयार झाल<br /><br />इथल्या सर्व गुरुजनांनी अपार आणि निर्व्याज प्रेम दिल .... NDS सरांच्या मार्गदर्शनाखाली शाळेत खेळलेले सर्व खेळ , MNK, VK आणि वाळवे मॅडम ह्यांच्याबरोबर स्नेहसंमेलनात मध्ये केलेली धमाल , APK,MD Patil आणि PK जोशी सरांकडून गणित आणि भूमिती शिकताना खाल्लेले प्रेमाचे फटके ... शनिवारी शाळा सुटल्यावर मित्रांबरोबर केलेल्या उचापती,सायकल वरून रामलिंग आणि आणि अडी-मलय च्या डोंगरात काढलेल्या नेहमीच्या मोहिमा आणि त्यातूनच आयुष्य भर त्यांच्या बरोबर जोडली गेलेली एक मित्रत्वाची नाळ.<br /><br />इतिहासाच्या सरांमुळे वाढलेली त्या विषयातली आणि विशेषत: युरोप च्या इतिहासाबद्दलची रुची ..माझ्या शिक्षकांनी पॅरिस तर जाऊच दे पण पुण्या - मुंबईला सुद्धा किती वेळा भेट दिली असेल कोण जाणे ? पण माझिनी आणि इटली , फ्रेंच राज्यक्रांती आणि त्यावेळच पॅरिस , व्हर्सायचा राजवाडा , मेरी अन्तोनेत आणि तिचे विलासी राहणीमान ,युरोपातील महायुद्धं ह्याबद्दल आमच्या इतिहासाचा वर्ग संपल्यावर सुद्धा तासन तास गप्पा होत असत ... युरोपात राहत असल्यामुळे आणि फिरतीचीच नोकरी असल्यामुळे आज जेव्हा जेव्हा मी ह्याठिकाणी भेट देतो तेव्हा तुमची आठवण नक्की होते सर !<br /><br />.. १९८६ ते १९८९ ही तीन वर्षे आयुष्यातली सर्वात सुंदर आणि रम्य अशी वर्ष होती .<br /><br />त्यातून जी गोड आठवणींची पुंजी मिळाली ती आयुष्यभर टिकून राहील ... विशेषत: कामानिमित्य गेल्या काही वर्षांपासून भारताबाहेर राहत असताना ह्या सगळ्या आठवणी मनात रुंजी घालत असतात . शाळेत मिळालेले साधेपणाचे संस्कार पाय जमिनीवर ठेवण्यासाठी नेहमीच मदत करतात .<br /><br />५० वर्षे हा एक खूप मोठ्ठा टप्पा आहे आणि ह्या इतिहासाचा साक्षीदार होण्याची .. ह्या कार्यक्रमाला उपस्थित राहायची खूप इच्छा होती सर पण दुर्देवान शक्य नाही . ह्या कार्यक्रमासाठी जमलेल्या सर्व आजी , माजी विद्यार्थी, शाळेचे हितचिंतक आणि गुरुजनांना खूप खूप शुभेच्छा .<br /><br /><br />आपला नम्र<br />अजित नारायण रानडे</span><br />
<span class="text_exposed_show" style="display: inline;"><br /></span>
<span class="text_exposed_show" style="display: inline;"><br /></span>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://4.bp.blogspot.com/-cvefueyYm5Y/VTJL-F7bukI/AAAAAAAABnE/LpfZnV92mWI/s1600/400_F_49698540_HtqkHpGUP3NGhuL0DybuSWo1YxGPPrgX.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="392" src="http://4.bp.blogspot.com/-cvefueyYm5Y/VTJL-F7bukI/AAAAAAAABnE/LpfZnV92mWI/s1600/400_F_49698540_HtqkHpGUP3NGhuL0DybuSWo1YxGPPrgX.jpg" width="640" /></a></div>
<span class="text_exposed_show" style="display: inline;"><br /></span></div>
</div>
AJIT RANADEhttp://www.blogger.com/profile/01305654279090292754noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6061272802964375934.post-47010373064771800922015-05-04T14:24:00.000+02:002015-05-25T11:02:28.213+02:00ज़िन्दगी में तो सभी प्यार किया करते हैं<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://1.bp.blogspot.com/-FlfKDiumhik/VTJM4BSed4I/AAAAAAAABnM/H7K7yteuFUk/s1600/543317_10150895575123651_718967892_n.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><span style="font-size: large;"><img border="0" height="299" src="http://1.bp.blogspot.com/-FlfKDiumhik/VTJM4BSed4I/AAAAAAAABnM/H7K7yteuFUk/s1600/543317_10150895575123651_718967892_n.jpg" width="400" /></span></a></div>
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="color: #141823; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large; line-height: 18px;"> </span><br />
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="color: #141823; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large; line-height: 18px;"> जून २०१२ </span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="color: #141823; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><span style="font-size: large; line-height: 18px;"> जर्मन डायरी </span></span></div>
<span style="font-size: large;"><span style="background-color: #eeeeee; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"></span><br /></span>
<br />
<div>
<div style="text-align: left;">
<span style="background-color: #eeeeee; color: #222222;"><span style="color: #141823; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large; line-height: 18px;"><br /></span></span></div>
</div>
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"></span><br />
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><span style="background-color: white; color: #141823; font-size: large; line-height: 18px;">अख्ख्या युरोपला सध्या फुट</span></span><span style="color: #141823; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"><span style="line-height: 18px;">बॉल </span></span><span style="background-color: white; color: #141823; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large; line-height: 18px;">ज्वरानं ग्रासलय ! फ्रॅंकफर्ट स्टेशन जवळच्या " ओरिलीज" पबमध्ये प्रचंड मोठ्या स्क्रीनवर " जर्मनी - डेन्मार्क' पहात होतो .. रंगीबेरंगी वेश परिधान केलेल्या तरुण तरुणींचा सळसळता उत्साह, मद्याचे हिंकाळणारे चषक,जोरदार शिट्ट्या, प्रचंड गोंगाट ह्यांनी वातावरण भारून गेलंय ! </span></div>
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><span style="font-size: large;">
<span style="background-color: #eeeeee;"></span></span></span>
<br />
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><span style="font-size: large;"><span style="background-color: #eeeeee;"><span style="color: #141823; line-height: 18px;"><br /></span></span></span></span></div>
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><span style="font-size: large;"><span style="background-color: #eeeeee;">
</span><span style="background-color: #eeeeee; line-height: 22.1760005950928px;"></span></span></span>
<br />
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><span style="font-size: large;"><span style="background-color: #eeeeee; line-height: 22.1760005950928px;"><span style="background-color: white; color: #141823; line-height: 18px;">आणि ह्याच वेळी सर्वांपासून थोडा दूर कोपऱ्यात एक पन्नाशीचा </span><span class="" style="background-color: white; color: #141823; display: inline; line-height: 18px;"> माणूस दिसला ...'देसी ' होता हे नक्कीच .. बहुधा पाकिस्तानी असावा ...त्याच्या डोळ्यात पाणी दिसत होत .....काही विचारण्याच्या आधीच त्यान त्याचा मोबाईल माझ्या हातात दिला ...... त्यावर गाणे चालू होत ....... " ज़िन्दगी में तो सभी प्यार किया करते हैं...मैं तो मर कर भी मेरी जान तुझे चाहूँगा" . </span></span></span></span></div>
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><span style="font-size: large;"><span style="background-color: #eeeeee; line-height: 22.1760005950928px;">
</span></span></span>
<br />
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><span style="font-size: large;"><span style="background-color: #eeeeee; line-height: 22.1760005950928px;"><span class="" style="background-color: white; color: #141823; display: inline; line-height: 18px;"><br /></span></span></span></span></div>
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><span style="font-size: large;"><span style="background-color: #eeeeee; line-height: 22.1760005950928px;">
</span></span><span style="background-color: #eeeeee; line-height: 22.1760005950928px;"></span></span>
<br />
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><span style="background-color: #eeeeee; line-height: 22.1760005950928px;"><span style="font-size: large;"><span style="line-height: 22.1760005950928px;"><span class="" style="background-color: white; color: #141823; display: inline; line-height: 18px;">आजूबाजूला चाललेल्या त्या प्रचंड गोंगाटात सुद्धा , मेहेदी हसन साहेबांचा तो स्वर्गीय आवाज मी अचूक ओळखू शकलो ... एकापेक्षा एक सरस आणि अवीट गोडीच्या गझलानी संगीतरसिकांवर पाच दशकांहून अधिक काळ अधिराज्य गाजविणारे गझलसम्राट मेहदी हसन साहेब नुकतेच गेले ....आणि भारत आणि पाकिस्तान ह्यांना सांधणारा शेवटचा अत्यंत महत्वाचा दुवा नाहीसा झाला ! जगजीत सिंह ,सुरेश भट आणि आता साक्षात मेहेंदी हसन साहेब आपल्यात नाही आहेत ....आणि 'गझल' खरोखर पोरकी झालीय ! ह्या गझल सम्राटाला मानाचा मुजरा </span></span><span style="color: #141823; line-height: 18px;">!</span></span></span></span></div>
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><span style="background-color: #eeeeee; line-height: 22.1760005950928px;">
</span></span></div>
AJIT RANADEhttp://www.blogger.com/profile/01305654279090292754noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-6061272802964375934.post-34589825482673893422015-05-02T00:05:00.003+02:002015-05-18T11:17:05.803+02:00 ब्लॉगारंभ - महाराष्ट्र दिन , १ मे २०१५ आणि मी<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div style="text-align: left;">
<div style="text-align: center;">
<span style="background-color: white; color: #222222;"><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"> </span></span></div>
</div>
<div style="text-align: left;">
<span style="color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;">कालच्या दिवशी म्हणजे ३० एप्रिल २०१५ ला ' हिटलरनं ' आत्महत्या केल्याला बरोब्बर ७० वर्षं पूर्ण झाली ... आणि त्याच्याच किंवा खर तर मला आवडणारया ' बिस्मार्कच्या ' ह्या जर्मनीत मला येऊन तब्बल ४४ महिने . </span></div>
<br />
<div style="background-color: white; color: #222222;">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"><br /></span></div>
</div>
<div style="background-color: white; color: #222222;">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;">सध्या इथं एका फ्रेंच कंपनीत जर्मन लोकांबरोबर इंग्रजी भाषेचा टेकू घेऊन जर्मनी आणि आसपासच्या काही देशात फिरण्याच काम करतो ,विक्री प्रतिनिधी म्हणून .</span></div>
</div>
<div style="background-color: white; color: #222222;">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"><br /></span></div>
</div>
<div style="background-color: white;">
<div style="color: #222222; text-align: left;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;">जर्मन भाषा किती समजते हा जरी संशोधनाचा विषय असला तरी , समोरचा माणूस ' जर्मन मध्ये बोलतोय की इटालियन अथवा फ्रेंचमध्ये ' हे मी नक्की सांगू शकतो . </span></div>
<div style="color: #222222;">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"><br /></span></div>
</div>
<div style="color: #222222;">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"><br /></span></div>
</div>
<div style="color: #222222;">
<div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;">युरोपात तीन चार हिवाळे काढल्यानंतरही मनातल्या संवेदना अजून नक्कीच गोठलेल्या नाहीयेत …</span></div>
</div>
<div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"><br /></span></div>
</div>
<div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;">आयुष्य थोडं बदललं असलं तरी , डोक्याची मंडई करणाऱ्या समोरच्या माणसाला हासडली जाणारी शिवी ' अस्सल मराठीच असते ' </span></div>
</div>
</div>
<div style="color: #222222;">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"><br /></span></div>
</div>
<div style="color: #222222;">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;">दरम्यानच्या काळात जसं इथल्या ' ऱ्हाईनच्या ' पुलाखालून बरंच पाणी वाहून गेलय … तसं तिकडही मुळा -मुठेच्या आणि आमच्या कोल्हापूर -निपाणीच्या पंचगंगा आणि वेदगंगेच्या सुद्धा . … </span></div>
</div>
<div style="color: #222222;">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"><br /></span></div>
</div>
<div style="color: #222222;">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;">बऱ्या…. च गोष्टी बदलल्या .… </span></div>
</div>
<div style="color: #222222;">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"><br /></span></div>
</div>
<div style="color: #222222;">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;">'' भूकंप झाले , खून पडले … डॉलर - युरो वर- खाली होत राहिले </span></div>
</div>
<div style="color: #222222;">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"> तेलाच्या किमती चढल्या -उतरल्या … विमान पाडली गेली </span></div>
</div>
<div style="color: #222222;">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"> जातीपातीच्या, दहशतवादाच्या राजकारणानं अख्खं जग ढवळून निघालं </span></div>
</div>
<div style="color: #222222;">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"><br /></span></div>
</div>
<div style="color: #222222;">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;">गाजरं दाखवली गेली , टोप्या घातल्या , फिरवल्या , निष्ठा बदलल्या </span></div>
</div>
<div style="color: #222222;">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;">देशोदेशीची सरकारं बदलली , इतिहासाच्या खुणा मिटवायचा प्रयत्न झाला </span></div>
</div>
<div style="color: #222222;">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;">वर्तमानाच्या कानशिलाला बंदूक लावून भविष्य घडवायचा प्रयत्न चालू झाला </span></div>
</div>
<div style="color: #222222;">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"><br /></span></div>
</div>
<div style="color: #222222;">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;">' कुठल्यातरी भाषेच्या आक्रमणामुळे दुसऱ्या कुठल्यातरी भाषेची ' मुस्कटदाबी झाली </span></div>
</div>
<div style="color: #222222;">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;">सांकृतिक दहशतवादाच्या भस्मासुराने इथे युरोपात Charlie Hebdo ला संपवायचा प्रयत्न केला </span></div>
</div>
<div style="color: #222222;">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;">आणि कदाचित तिकडे कॉम्रेड पानसरे आणि नरेंद्र दाभोळकरांचा धगधगता अंगार विझवला </span></div>
</div>
<div style="color: #222222;">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"><br /></span></div>
</div>
<div style="color: #222222;">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"><br /></span></div>
</div>
<div style="color: #222222;">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;">तिकडे 'भूमी अधिग्रहणाचे आणि इकडे ' समलिंगी संबंधांचे समर्थक-विरोधक एकमेकांना भिडले </span></div>
</div>
<div style="color: #222222;">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;">' लव जिहाद ' आणि ' घर वापसी' वर चर्चासत्र झडली , ' निर्भयां वरचे बलात्कार चालूच राहिले </span></div>
</div>
<div style="color: #222222;">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"><br /></span></div>
</div>
<div style="color: #222222;">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;">पत्रिकेतल्या 'मंगळाशी' जमो वा ना जमो पण खऱ्या मंगळावर 'प्लॉटस कधी पडणार' ह्याचे विचार सुरु झाले </span></div>
</div>
<div style="color: #222222;">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;">इकडे <a href="https://google.com/search?q=%E0%A4%86%E0%A4%AE%E0%A5%8D%E0%A4%B8%E0%A4%9F%E0%A4%B0%E0%A4%A1%E0%A5%85%E0%A4%AE" style="color: black; text-decoration: none;" target="_blank">आम्सटरडॅम</a>,</span><span style="color: black; font-size: large;">पॅरिस</span><span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;">च्या चकचकीत आलिशान पब्समध्ये मद्याचे चषक रिते होत राहिले </span></div>
</div>
<div style="color: #222222;">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;">आणि तिकडे मलबार हिल वरच्या धनदांडग्यांच्या टॉवरचे इमले एकावर एक चढतच राहिले </span></div>
</div>
<div style="color: #222222;">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"><br /></span></div>
</div>
<div style="color: #222222;">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: inherit; font-size: large;"><b>'' पण खपाटीला गेलेल्या पोटाच्या त्या खेड्यातील शेतकऱ्यानं आपलं स्वत:च इमान विकल नाही </b></span><br />
<span style="font-family: inherit; font-size: large;"><b>नसेल जरी घरात खायला दाणा तेव्हा सरळ मृत्यूला कवटाळलं पण दुसऱ्याच घर कधी फोडलं नाही ''</b></span></div>
</div>
<div>
<div style="text-align: left;">
<br /></div>
</div>
<div style="color: #222222;">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"><br /></span>
<br />
<div>
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;">बस्स मित्रानो , </span></div>
<div>
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"><br /></span></div>
<div>
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"><br /></span></div>
<div>
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;">सांगायसारखं असं खूप घडतय आजूबाजूला आणि मनात सुद्धा … </span></div>
<div>
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;">आज विचार केला की कधी वेळ मिळेल तेव्हा जमेल तसं लिहाव … म्हणून हा ब्लॉग प्रपंच . </span></div>
</div>
</div>
<div style="color: #222222;">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"><br /></span></div>
</div>
<div style="color: #222222;">
<div style="text-align: left;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="http://4.bp.blogspot.com/-kPeHPLhwiJg/VUQA2o7kZAI/AAAAAAAABoA/RYaRiqkVnt0/s1600/picture7.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="379" src="http://4.bp.blogspot.com/-kPeHPLhwiJg/VUQA2o7kZAI/AAAAAAAABoA/RYaRiqkVnt0/s1600/picture7.jpg" width="640" /></a></div>
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"><br /></span></div>
</div>
<div style="color: #222222;">
<div style="text-align: left;">
<br /></div>
</div>
<div style="color: #222222;">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"><br /></span></div>
</div>
<div style="color: #222222;">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;">मी कोणी सिद्धहस्त लेखक नाही … तसच अशुद्धलेखन आणि ऱ्हस्व- -दीर्घाची ओढाताण हा प्रकार सुद्धा बऱ्याच वेळा होईल ह्याची खात्री आहे . ( किंबहुना तिकडे बघायला वेळसुद्धा नाही अजिबात ) . </span></div>
</div>
<div style="color: #222222;">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"><br /></span></div>
</div>
<div style="color: #222222;">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"><br /></span></div>
</div>
<div style="color: #222222;">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;">खर तर गेलं वर्षभर ठरवतोय आज ब्लॉग लिहू उद्या लिहू , पण काय करणार न्युटनचा पहिला नियम आड येतो '' Law of inertia '' . जडत्वाचा किंवा खर तर आळसाचा नियम म्हणायला हव … आणि न्यूटन महाशयांनी तो नियम माझ्याकडे बघूनच जगासमोर मांडला आहे अशी माझी खात्री आहे . असो , ह्या अवस्थेतून बाहेर काढण्याच आणि धक्कास्टार्ट करण्याच काम माझ्या काही जवळच्या मित्र मंडळीनी केलय त्याना खूप धन्यवाद. </span></div>
</div>
<div style="color: #222222;">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"><br /></span></div>
</div>
<div style="color: #222222;">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"> खर तर मी भारतात असतांना सह्याद्रीतील जे दोनेकशे डोंगर -किल्ले पालथे घातले त्याबद्दलच लिहावं असा विचार मनात डोकावत होता होता . ' साहस पर्यटन' ह्याच क्षेत्रात बराच काळ काम केल्यामुळे 'हिमालयातील बऱ्यापैकी केलेल्या भटकंतीचे अनुभव शब्दबद्ध करावेत असंही वाटत होत . पण नंतर लक्षात आलं की ह्याच विषयाला वाहिलेले आणि अप्रतिम फोटोनी सजलेले सुंदर सुंदर ब्लॉग्स माझे बरेच नवीन मित्रमैत्रिणी लिहिताहेत . आणि ते वाचायला मला जास्ती आवडतात . </span></div>
</div>
<div style="color: #222222;">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"><br /></span></div>
</div>
<div style="color: #222222;">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"> मग ठरवलं की जेव्हा जे काही मनात येईल ते लिहायचं . नवं - जुनं , क्वचित पूर्वी पेपरमध्ये किंवा कुठल्याश्या मासिकात छापून आलेलं … आणि बऱ्याच वेळा मीच माझ्या फेसबुकवर पूर्वी खरडलेलं लिखाणसुद्धा ह्या ब्लॉगवर टाकायचा नक्कीच प्रयत्न करायचा . … </span></div>
</div>
<div style="color: #222222;">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"><br /></span></div>
</div>
<div style="color: #222222;">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;">जगातल्या बऱ्याच सुंदर किंबहुना चांगल्या- वाईट गोष्टीत आणि वेगवेगळ्या क्षेत्रांत थोडी जास्तीच रुची असल्यामुळे … रोज नवे अनुभव येतात आणि जाणीवा कल्पनेपलीकडे समृद्ध होत असतात . उचंबळून येणाऱ्या ह्या विचारांना मूर्त स्वरूप देण्याचा हा छोटासा प्रयत्न. </span><br />
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"><br /></span></div>
</div>
<div style="color: #222222;">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;">स्वत:ला व्यक्त करण आणि इतरांनी ते वाचावं अशी अपेक्षा असण्यात काहीच वावग नाही . माझीही माझ्या मित्र मंडळींकडून तशी अपेक्षा नक्की आहे , हे न संकोचता सांगतो . मित्र मंडळींच्या ' लाईक्स'ना किंवा त्यांनी केलेल्या स्तुतीला उत्तर देताना माझा आळस आड येतो , तेव्हा कृपया माझ्या प्रतिसादाची अपेक्षा बाळगू नका अशी नम्र विनंती … ( कृपया राग , गैरसमज नसावा ) . एखाद्या लेखावरून कुणी वादाचे विषय उकरून काढत असेल तर त्याचा प्रतिवाद करायला लागणारी सहनशक्ती , वेळ आणि इच्छा कदाचित माझ्याकडे नसेल . ( त्यामुळे वादाच्या विषयात फारसं न पाडण्याकडे माझा कल राहील हे नक्की ) </span></div>
</div>
<div style="color: #222222;">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"><br /></span></div>
</div>
<div style="color: #222222;">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"> खरं सांगायचं तर , ब्लॉग लिहिण्याचा माझा उद्देश थोडा वेगळाच आहे .… अजून २५ -३० वर्षांनी, कदाचित मी जेव्हा आतासारखा भटकू शकणार नाही , तेव्हा सह्याद्रीतील किंवा हिमालयातील कुठच्यातरी डोंगरातल्या किंवा शेतातल्या माझ्या छोट्याश्या घराच्या बाल्कनीत , आरामखुर्चीवर सुखावताना ही माझी ब्लॉगरुपी डायरी नक्की वाचत बसेन … जुन्या आठवणींच उठलेलं मोहळ बघून त्यात दंग होईन आणि त्या विचारात रवंथ करताना स्वत:लाच नक्की सांगेन ' मित्रा तू आयुष्य अगदीच वाया नाही घालवलयसं ' … बस इतकीच माझी माझ्या कडून अपेक्षा ! </span></div>
</div>
<div style="color: #222222;">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"><br /></span></div>
</div>
<div style="color: #222222;">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;">कुणाला माझे ब्लॉग रुपी विचार वाचून घटकाभर सुख मिळत असेल तर त्यात मी नक्कीच आनंदी आहे . </span></div>
</div>
<div style="color: #222222;">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"><br /></span></div>
</div>
<div style="color: #222222;">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"><br /></span></div>
</div>
<div style="color: #222222;">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;">चला तर मंडळी महाराष्ट्र दिनाच्या सर्वाना परत एकदा शुभेच्छा !</span></div>
</div>
<div style="color: #222222;">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: large;"><br /></span></div>
</div>
<div style="color: #222222;">
<div style="text-align: left;">
<br /></div>
</div>
</div>
</div>
AJIT RANADEhttp://www.blogger.com/profile/01305654279090292754noreply@blogger.com6